Egy modern, nyugati háztartásban a kenyér és a tej foglalja el a legelőkelőbb helyet. Természeti katasztrófák esetén a leggyorsabban fogyó termékek, a kenyér, a vécépapír és a tej.
Azonban a tejivás elterjedése meglehetősen új szokás. A 19. századi Európában és Egyesült Államokban a rendszeres tejfogyasztók elsősorban gyerekek voltak. A sajt és a vaj népszerűsége régebbre nyúlik vissza, hiszen miután rájöttek a tej raktározásának módjára, arra is fény derült, hogy a két tejtermék jóval tovább fogyasztható, mint a friss tej.
Az olyan nagy cégek, mint például a Nestlé - amelyről elsősorban a csokoládé jut eszünkbe -, kezdetben valójában tejpor és tápszer gyártásával foglalkozott. Éppen azért, mert a friss tejet, mint bébiételt , veszélyes volt fogyasztani, hiszen a hosszas utaztatása alatt a baktériumok megtelepedtek benne, sőt kréta és víz felhasználásával hamisították is a terméket.
A 19. és 20. században a tejfogyasztás gyakori csecsemőhalálozáshoz vezetett, így a tej biztonságosabbá tétele elengedhetetlenné vált. Ezután vezették be egyrészt a tejesüveget lejárati dátumozását, majd pasztörizálást.
Az orvoslásban is nagyobb szerepet kapott, mert a tej tartalmazza azokat a komponenseket, mint zsír, szénhidrát és fehérje , melyek elengedhetetlenek az emberi szervezet működéséhez. Tartalmaz olyan vitaminokat, melyek rendkívül fontosak a szervezet számára. Éppen ezért 1920 körül a tej berobbant a köztudatba, mint tökéletes táplálék.
A gazdák pedig egyre többet termeltek belőle, többet, mint amennyit értékesíteni tudtak. Ezért a később édességek és tápszerek is készültek. Ma azonban már másként vélekednek a fehér italról, hiszen sok zsírt tartalmaz, az egészséges étrendnek voltaképp nincs is rá szüksége és a csonttöréseket, csontritkulást sem akadályozza meg, és egyre többen szenvednek a tejcukor- vagy tejfehérje intoleranciától. Mindezek ellenére még mindig alapvető élelmiszerként kezeljük.
