Miben mennyi fehérje van?

A fehérjékről gyakran úgy beszélünk, mintha pontosan tudnánk, hogy mik ezek az anyagok. De talán nem árt felidézni, hogy miből vannak és miféle hasznukat vesszük ezeknek a rendkívül bonyolult szerves vegyületeknek, amelyek a testünk egy jelentős részét felépítik.

A fehérje – a szénhidrát és a zsír mellett – egyike a három tápanyagfélének, amelyre a szervezetünknek nagy mennyiségben van szüksége. Alapvetően fontos a test megfelelő működéséhez, hiszen minden sejtszinten lejátszódó folyamatban részt vesz.

A fehérje aminosavaknak nevezett összetevőkből épül fel. A természetben több száz ilyen aminosav létezik, de az emberi szervezet mindössze 22-t hasznosít belőlük. Ezek közül kilenc fajtát – az úgynevezett esszenciális aminosavakat – az emberi szervezet nem, vagy csak elégtelen mennyiségben képes önmagától előállítani, ezért azokat az élelmiszerek segítségével kell a szervezetbe juttatni.

A fehérje az emberi testben a szövetek felépítéséért és karbantartásáért felel

Minden élelmiszer tartalmaz aminosavakat, de különböző összetételben, ezért nagyon fontos a kiegyensúlyozott étrend. Az állati eredetű fehérjék, a hús, a tejtermékek és a tojás tartalmazzák az összes létfontosságú aminosavat. A növényi eredetű fehérjék – például a babban, a diófélékben vagy a szójában található változatok – szintén tartalmazhatnak aminosavakat, de egyes esszenciális aminosavak hiányoznak belőlük, ezért önmagukban elégtelen fehérjeforrások.

A fehérje nélkülözhetetlen a szervezet megfelelő működéséhez. Szerencsére nem gyakori, hogy valakinél hiány alakuljon ki belőle, de annál, aki fogyókúrázik, komolyan sportol vagy éppen húsmentes étrendet követ, nem kizárt a proteinhiány. Részletek!

A fehérje az emberi testben a szövetek felépítéséért és karbantartásáért felel. A növekedési időszakokban, a csecsemő- és gyermekkorban de már a terhesség idején is a szervezetnek sokkal több fehérjére van szüksége. Szintén nagyobb mennyiségre van szükség a fizikai sérülésből való lábadozás idején, például műtét után, vagy sportolás során szerzett izomsérülések esetén.

Meglepő lehet, hogy nem a bevitt fehérje mennyisége számít, hanem bevitel elosztása a nap során. Ez nagyban függ attól, miképpen étkezünk. A tengerentúlon megszokott és hazánkban is egyre népszerűbb az az étrend, amelyben kevés fehérjét (0-10 gramm) tartalmaz a reggeli, kicsit többet az ebéd (25 gramm) és egészen sokat a vacsora (40 gramm). Ez azért nem egészséges, mert a szervezet annyi fehérjét használ fel, amennyire szüksége van. Tehát ha egy nap 60 grammnyi a fehérjeszükséglet, akkor jobb, ha minden étkezéskor 15-20 grammot fogyasztunk belőle, s nem egy alkalommal az összeset.

A megfelelő mennyiségű fehérjebevitel az ember testsúlyától és életmódjától függ. Napi szinten kilogrammonként 0,8 gramm fehérjére van szükség egy átlagos életvitelű embernek. Aktív sportolóknál, akiknél a kitartás számít, ez a szám már 1,2-1,4 gramm, míg az erősportokat űzőknél 1,2-1,7 gramm. Minél aktívabb az ember, annál több fehérjére van szükség.

Egyes kutatások szerint a fogyni vágyó sportolóknak akár 2 gramm fehérjére is szükségük lehet minden kilogrammjuk után, hogy elkerüljék az izomvesztést.

Különböző élelmiszerek fehérjetartalma

Étel Mennyiség Fehérjemennyiség<
Csirke 85 gr 20 gr
Marhahús 85 gr 21 gr
Tej 2 dl 9 gr
Tojás 1 db 6 gr
Bab 100 gr 11,5 gr
Mogyoróvaj 2 ek 8 gr
Tofu 1/2 tömb 18 gr

Forrás: USA mezőgazdasági minisztériuma

Noha a szakértők egyetértenek abban, hogy 2 gramm fehérje kilogrammonként nincs negatív hatással a szervezetre, 2,5 gramm felett már számolni kell a dehidratáltsággal, a kifáradással, a megnövekedett kalória bevitellel és túl nagy mennyiségű kalcium kiválasztásával a vizeletben. Napi 200-400 gramm fehérje már májelégtelenséget okozhat, aminek tünete lehet a hányinger vagy a hasmenés.

Forrás: MNT

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Olvassa el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +14 °C
Minimum: +6 °C

A nyugati tájakon elkezd vékonyodni a felhőtakaró, a Dunántúlon már szűrt napsütés is lehet. A vastag, zárt frontfelhőzet az ország délkeleti, keleti felére összpontosul, a csapadékzóna is kelet felé halad, délután már csak a Tiszántúlra korlátozódik. A délies szél többfelé lesz élénk, kora délutánig helyenként erős. A legmagasabb nappali hőmérséklet 11 és 16 fok között valószínű. Késő estére 6 és 11 fok közé csökken a hőmérséklet. A február végéhez képest igen enyhe idő az orvosmeteorológiai helyzetet is nagyban meghatározza.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra