Röviden a tápanyagokról
Vannak olyan tápanyagok, amelyből a szervezet a létfenntartáshoz, a különböző életfolyamatokhoz -légzés, szervrendszerek működése, gondolkodás, mozgás- nyer ki energiát, ezeket energiát adó tápanyagoknak nevezzük. Ilyenek a fehérjék, a szénhidrátok és a zsírok. Mások nem energiát szolgáltatnak, hanem a szervezetben lezajló folyamatokat végzik, segítik elő vagy katalizálják, ezek az energiát nem adó tápanyagok, a vitaminok és az ásványi anyagok, mikro- és makroelemek csoportja. Áttekintésképpen nézzük meg azt, hogy mi ezeknek szerepe a szervezetben, és mire kell a fogyókúra kapcsán odafigyelni viszonylatukban!
Fehérjék
A fehérje szóra a legtöbb embernek a tojásfehérje jut eszébe, és ez nem is jár messze a valóságtól. A tojásfehérje is éppúgy fehérje , mint sok más élelmiszer fehérjéje, de csak egy a sok fehérjeforrás közül. A fehérjéket úgynevezett aminosavak alkotják, ezekből az emberi szervezetben húszféle fordul elő. Közülük tízet saját magunk is képesek vagyunk előállítani szintézissel, a másik tízet viszont nem, de mivel az élethez szükségesek, ezért a táplálkozásunkkal kell bevinni őket. Ezeket hívjuk esszenciális aminosavaknak, azokat a fehérjéket pedig, amelyek ezt a tizet is tartalmazzák, teljes értékű fehérjéknek. Ebből következik, hogy amelyek nem, azok nem teljes értékű fehérjék, de az nem, hogy ezek "másodrangú" fehérjeforrások lennének. A teljes értékű fehérjéket állati eredetű élelmiszereinkben találhatjuk meg, a nem teljeseket pedig a növényiekben. Így például nem igaz az e feltevés sem, hogy például a szója teljes értékűen pótolhatja a húsféléket, mert sajnos néhány esszenciális aminosav hiányzik a fehérjeláncából. Természetesen lehet megfelelő módon kombinálni növényi élelmiszereinket, úgy, hogy aminosavaik kiegészítsék egymást, ilyen például a burgonya és a gabonafélék "összepárosítása", mint a burgonyás kenyérben.
Természetesen ez nem pótolhatja a húsféléket egy étrendben, de jó alternatíva például vegetáriánusoknak. A fehérjék ajánlott napi bevitele egy gramm testtömeg-kilogrammonként, de nem az aktuális, hanem a módosított Broca-index szerinti ideális testsúllyal számolva, ami például azt jelenti, hogy egy 180 centiméter magas férfinak 72 gramm fehérjére lenne szüksége, akkor is, ha például száz kilogramm a súlya. A szükséglet ideális esetben ötven-ötven százalékát kell növényi, illetve állati eredetű fehérjeforrásból bevinni. Fogyókúra esetén a fehérjék kiemelt fontosságúak, hiszen rosszul összeállított, alacsony fehérjetartalmú diéta esetén a szervezet lebontja a saját fehérjéit is, hogy energiához jusson. Szigorúbb fogyókúránál éppen ezért a fehérjék fogyasztását növelni kell, 1, 2-1, 5 grammra testtömeg-kilogrammonként. (akit az élelmiszerek fehérjetartalma érdekel, utánanézhet különböző tápanyagtáblázatban, például a dr. Bíró György - dr. Linder Károly által szerkesztettben is (Medicina Könyvkiadó Rt, 1999)). A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy jól összeállított fogyókúra tartalmaz állati eredetű élelmiszereket is, de nem fölös mennyiségben, hiszen a fehérjék is energiát szolgáltatnak, mégpedig grammonként 4, 1 Kcal-át, ami figyelembe véve azt a tényt, hogy egy átlagos hazánkfia bő másfélszer annyi fehérjét visz be a szervezetébe, mint amennyit kellene, jelentős energiaforrássá lép elő. Fehérjében kifejezetten gazdag élelmiszereink a húsok és húsfélék, valamint a tej és tejtermékek.
