Kínában, azaz tulajdonképpen egész Ázsiában széles körben használják a hagyományos kínai gyógyító módszereket. Mára már Európa nagy részén is jól ismertek bizonyos technikái, mint például az akupunktúra. Természetgyógyászok előszeretettel használják is ezeket, bár tudományosan még mindig nem egységes a megítélésük a nyugati világban.
Mint ahogy a kínai filozófia középpontjában a jin és a jang kölcsönhatása áll, ugyanez mondható el az élelmiszerekről is. A "jin" élelmiszerek hűtő hatása miatt nyáron népszerűek, ilyenek például a citrusfélék, a paradicsom vagy az uborka. A "jang" ételek ennek ellentétei, belülről melegítenek bennünket, ezért télen fogyasztják őket előszeretettel.
Minden élelmiszercsoportban megtalálható
Mindegy, hogy húsról, zöldségről vagy italról van-e szó, meleg hatású élelmiszereket szinte mindenhol találni. Leginkább vörös húsokra gondoljunk, sertésre, marhára, bárányra vagy vadhúsra. Arra azért ügyeljünk, hogy túl sokat ne együnk belőlük, mert a legújabb kutatások szerint növelik a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát.
Érdemesebb helyette inkább halat fogyasztani, olyan fajokra specializálva az étrendünket, mint a hering, a tőkehal, a lepényhal vagy a a tonhal. Ezek is meleg hatású húsok a több ezer éves kínai hagyományok szerint. A zöldségek közül az újhagyma és a póréhagyma a legjobb, de a cékla és a sütőtök is tökéletes, gyümölcsök közül pedig szilvát, gránátalmát, a citromhoz hasonló kumquatot, valamint a gesztenyét, a mogyorót és a diót ajánlja az ősi tanítás.
A magas vérnyomásúak azonban csínján bánjanak vele, a fent említett ételek ugyanis még télen is izzadást okoznak. Ez ugyancsak elmondható a hasonló hatású fűszerekre is, vigyázni kell, de nagy hidegben ajánlott télen az ánizs, a chili, a curry, a szárított gyömbér, a fokhagyma, a koriander, a kömény és a fahéj, persze megfelelő mennyiségben.
A híres, orosz borscs leves egy igazi melegítő étel
Nem mindegy, hogyan készül
Ugyanakkor nem csak az étel játszik kulcsszerepet a hőháztartásunkban, hanem az elkészítés módja is. A kínai konyha erre is figyel, tanítása szerint egy étel annál több energiát takarít meg, minél tovább főzik. Ezért télen a nyers, hideg ételekkel (pl. felvágottakkal) szemben inkább a sült, vagy főzött ételeket részesítsük előnyben: míg nyáron a salátáé a főszerep, télen inkább a levesé.
Ha valaki fázik, az lehetőleg minél többször vigyen be meleg ételt a szervezetébe. Érdemes a reggelit is megváltoztatni, és a müzli helyett rántottát enni pirítóssal. Az italok is fontos szerepet játszanak, de itt is figyelnünk kell: nem minden meleg, ami annak látszik. A fent említett fűszerekkel ízesített teákat erőltessük, és mértékkel fogyasztva a kávé és a vörösbor is melegítő hatású.
Kerüljük a hűtő hatású ételeket!
De nem csak a minél nagyobb "melegbevitelre" kell ügyelni. Aki télen nagyon fázós, annak nem ajánlottak a hűtő hatású ételek. Ilyenek a trópusi gyümölcsök (citrom, narancs, ananász, kivi), a nyers zöldségek (paradicsom, uborka, saláta, brokkoli, karfiol), a tejtermékek (joghurt, tej, tejszín, sajt), és az elsőre meleg hatásúnak gondolt piros-, zöld-, fekete- és kamilla tea.
Legfontosabb az egyensúly megtalálása, ezt tartsuk szem előtt. A kínai orvoslás , kultúra, filozófia és világkép erről szól, erre épül, ez pedig a mi esetünkre levetítve azt jelenti, hogy télen sem kell teljesen lemondanunk a hűtő hatású ételekről. A legjobb, ha egyszerre fogyasztjuk őket, egy "meleg" sült hússzelethez például köretként együnk egy "hideg" salátát.
A kínai orvoslás az energia (belső energia, chi) áramlását tartja a legfontosabbnak, ezért arra kell törekedni, hogy a testben ne alakuljanak ki gócpontok, ahol ez az energia megreked és felhalmozódik. Ezt viszont nemcsak táplálkozással, hanem rendszeres mozgással tudjuk segíteni. De bármennyire egészségesnek érezzük magunkat, a meleg sapka, sál, csizma és kesztyű sosem árt.
