A sörivás a holtaknak való rituális tiszteletadás része volt 9000 évvel ezelőtt - számolt be róla a phys.org tudományos, ismeretterjesztő portál. A kutatók a Csiaotouban végzett ásatáson egy temetkezési helyen talált ősi edények elemzésével találtak bizonyítékot a korai sörfőzésre.
Az ásatáson egy 80 méter hosszú, 50 méter széles sírdombban, három méterrel a földfelszín alatt találták meg az ősi edényeket. A környéken településmaradványokat nem találtak. A sírdombban két ember csontmaradványait fedezték fel, körülöttük több gödör volt, amelyekben kiváló minőségű kerámiaedényeket temettek. A kerámiákat fehérre festették, és néhány edényt absztrakt mintákkal díszítettek. A tanulmány szerint ezek a leletek valószínűleg a világ legkorábbi ismert festett kerámiái. Az ebből az időszakból származó más lelőhelyen nem találtak ilyen jellegű leletet.
Nem hasonlíthatott a ma ismert sörökre
Az elemzésben szereplő 20 edényből hét olyan hosszú nyakú edény lehetett, amelyekből alkoholt ittak. Ennek megerősítésére a kutatók az edények belső felületéről vett mintákat elemeztek. Olyan mikrobotanikai és mikrobiális maradványokat azonosítottak, amelyek összefüggésbe hozhatók a sörerjesztéssel, és amelyek természetes módon nem fordulnak elő. A tanulmány társszerzője, Vang Csia-csing antropológus elmondta, hogy a 9000 éves sör nem hasonlított a mai sörökre , enyhén erjesztett, édes ital volt, amely valószínűleg zavaros is lehetett. A kutatók rizshéjat és más növényi származékokat is kimutattak a cserépmaradványokban. Ezeket erjesztőanyagként adhatták a sörhöz.
Bár a Jangce folyó völgye ma az ország rizsföldjeként ismert, a rizs háziasítása fokozatosan történt, mintegy 10 ezer éve kezdődött, és 9000 éve ez a folyamat még a kezdetén járt. Abban az időben a legtöbb közösség vadászó-gyűjtögető volt. A kutatók szerint, mivel a rizs betakarítása és feldolgozása munkaigényes volt, a Csiaotouban talált sör valószínűleg rituális jelentőségű ital volt. A tanulmányban ismertetett eredmények felülírják a korábbi kutatásokat, amelyek szerint a penészgombát legkorábban mintegy 8000 évvel ezelőtt használták az erjesztési folyamatokban Kínában.
Vang elmondta: azt pontosan nem tudják, hogyan készült a sör 9000 évvel ezelőtt. "Ha az embereknek volt némi maradék rizsük, ami esetleg megpenészedett, akkor észrevehették, hogy a szemek az öregedéssel édesebbek és alkoholosabbak lettek" - mondta, hozzátéve, hogy az erjedési folyamatot megfigyelve, próbálgatással juthattak el a sör elkészítéséhez.
A kutatók szerint a rituális ivás szerves részét képezhette a társadalmi kapcsolatok és az együttműködés kialakításának, és hozzájárult a 4000 évvel később létrejött komplex rizstermesztő társadalmak megalapozásához.
