Tápoldatozás nélkül elképzelhetetlen a szoba- vagy balkonkertészkedés. A kerti növények is akkor hajtanak ép leveleket, akkor hoznak rendszeresen virágokat, ha az öntözés mellett harmonikus a táplálásuk.
Ma már, ha a pénztárca is bírja, a növényhobbi kellemes része a növényetetés. Megannyi, szemre sem kellemetlen kemikália között lehet válogatni. Vannak közöttük növényi, szerves, környezetkímélő anyagok is, de azzal tisztában kell lenni, hogy ezek mégiscsak műtrágyák - többségük mérgező sók vegyülete.
Minden növényre igaz, hogy fejlődése akkor egyenletes, ha harmonikus tápanyagkínálatból válogathat, ám időszakonként egy-egy elemre nagyobb szüksége van, és ha ez hiányzik, akkor ezt gyorsan jelzi. A mostani, mediterránba hajló időjárásban a növények egy részének táplálékfelvételi rendszere megbolydult. Még a rendszeresen átültetett és tápoldatozott növényeknél is előfordul, hogy levelei szokatlanul elszíneződnek, sőt az évelők esetében a virág is színt válthat.
A növények a hiányzó táplálékot elváltozásokkal jelzik. Ha a hiánytüneteket felismerik, a gyógyítás is viszonylag egyszerű. Ezzel azonban sietni kell, mert a hajtás- és levélnövekedés, a virágrügyek kialakítása a növény biológiai órája diktálta ütemben folyik. Ha eddig az időpontig nem lesznek úrrá a bajon, akkor egy évet várni kell - már ha addig kibírja a növény. A növekedési időszakban a sárguló levélzet jelzi a kínlódást. Ilyenkor kevés a nitrogén, ezért az új levelek kisebbek a szokásosnál, vagy lassúbb a fejlődés. Ez figyelhető meg az idén egyes kertek cserjéin. Ezért általában az özönvízszerű esők okolhatók, mert a bőséges víz egyszerűen kimossa a talajból a tápanyagot. Ha a rózsán, az angyaltrombitán, vagy más földbe ültetett, folyamatosan növekvő növényen ilyet tapasztalnak, a kevesebbszer több tápoldatozásról át kell térni a gyakrabban kevesebbre. Aki teheti, levéltrágyával pótolhatja a hiányt. A nitrogénhiány kezelésénél azonban arra is ügyelni kell, hogy a serkentett növekedés hatására fellazulnak a növényi szövetek, amit a levélfoltosodást okozó gombák kihasználhatnak. Ez jellemzően a kényesebb kúszó növényeknél szokott előfordulni. Ilyenkor le kell állni a nitrogénezéssel, s kéntartalmú gombaölő szerrel kell visszaverni a támadást.
Ha a levelek a megszokotthoz képest elkékülnek, akkor kevés a foszfor. A foszfor hiánya okolható az elmaradó virágzásért. A pöndörödő, barnuló levélszél és az alsó levelek indokolatlan hullása a káliumhiány jele. Hasonló tüneteket mutat a szomjúság is. Míg az utóbbi egy öntözéstől elmúlik, a káliumhiány okozta változás megmarad. Ha a levelek sárgulnak és a széleken kiszáradnak, akkor vasból van kevés, a sárga, de az erek mentén zölden maradó levelek a magnézium hiányára utalnak.
Ahhoz, hogy a gyep tavasztól késő őszig, egész szezonban zöld legyen, folyamatos táplálásra van szüksége. Nincs az a dús talaj, amely képes lenne egész évben jól ellátni a kertet. A fű műtrágyázás nélkül sem fog kipusztulni, de ha nem kapja meg a tápanyagokat, nem lesz olyan szép dús és ellenálló, amilyennek az ember látni szeretné. Először a színe fakul meg, majd kiritkul, legyengül, végül elgyomosodik. Nem jó megoldás, ha ritkán, nagy adagú, könnyen kimosódó műtrágyával kedveznek a fűnek. Ilyenkor ugyanis gyors növekedésbe kezd, felhasználja a táplálékot, majd a tápanyag fogytával visszahanyatlik.
A néhány évtizeddel ezelőtti műtrágyázásra a kertészkedő rémálomként emlékszik: különféle, nehezen kezelhető, nehézkesen beszerezhető anyagokkal kellett erőlködni. A szegényes kínálat mellett szinte egyedüli növénytáplálási lehetőség az átültetés volt. Mostanában már minden növénycsoporthoz külön-külön csomagolt szerek között lehet válogatni. A gyártók kínálják a szereket folyadék, por, granulátum vagy rúd formájában.
Bár a szerves trágyának már léteznek "kultúrváltozatai", a városi hobbikertészkedők jobban teszik, ha elfelejtik. Vannak azonban olyan, huminsavat tartalmazó készítmények, amelyek a talajra permetezve elősegítik a humuszképződést. Szerencsés az a kertész, aki komposztálni tud. Ám a legtöbb növénybarát számára a műtrágyák kínálják a megoldást. Ha okszerűen, inkább kevesebbet, mint többet használnak, akkor a környezetet sem szennyezik vele, miközben a hatására is gyarapodó zöldtömeg kedvező hatású. A műtrágyák két nagy csoportba sorolhatók: az olcsóbbak a klasszikusak, amelyek fizikai, kémiai hatásra bomlanak le, míg a drágábbak már a növények igényeit figyelembe véve tárják fel az éppen szükséges anyagokat.
A hobbikertészek számára kínált kemikáliák formátuma nem véletlenül különbözik. A granulátumot általában akkor kell használni, amikor ezt a gyökérzónába tudják juttatni, például ültetéskor, átültetéskor, bár van, aki a cserepes növény talaját megpiszkálva szórja a földbe. Ez nem helyes, mert a gyökér megsérülhet, és ha a sebhez ér, a kemikália bajt is okozhat.
A porok általában vízben gyorsan oldódnak, s az öntözővízzel kijuttathatók, de ezt - kis mennyiségben - a földre is lehet szórni, később beöntözni. A tápoldattal viszont ezt ne tegyék! A tápoldatot csak feloldás után szabad kiöntözni. A nyári szezonban hetente, kéthetente egyszer kell tápoldatozni. Aki a tápoldatkotyvasztást meg akarja spórolni, annak ajánlhatók a táprudacskák. Ezeket a földbe szúrás után csak öntözni kell. A gyártók feltüntetik a terméken, hogy mennyi ideig fejtik ki hatásukat.
A jövő héten a nyaraláskor magukra maradó cserepesekről írunk.
