A napi háromszori étkezés rutinunkká vált Európában, és immár a tengerentúlon is, amióta az Újvilágot meghódították kontinensünk felfedezői, tengerészei, telepesei és katonái. Egy történész szerint ugyanakkor csak egy mesterséges konstrukcióról van szó, ami az európai középkor terméke. Ugyanakkor a brit Daily Mail szerint az, hogy túlságosan ragaszkodunk ehhez, károsíthatja az egészségünket.
Valójában ugyanis nincs semmilyen bizonyíték arra, hogy a háromszori főétkezés jobbat tesz a testünknek, amikor energiára van szükségünk. Valójában egyes étkezések kihagyása vagy a böjtölés igencsak jót tehet. Ráadásul egészségesebb is lehet a reggeli-ebéd-vacsora ritmusnál. Így például azt sem lehet tudni, hogy a napi háromszori, hatszori vagy akár kilencszeri étkezés a jobb - viszi tovább a gondolatmenetet a brit lap.
Ugyanilyen eredményre jutott tavaly a Warwicki Egyetem, ahol nőket vizsgáltak, és nem volt különbség köztük, akár kétszer evett valaki naponta, akár ötször. Abigail Carroll történész ilyen kérdésekkel is foglalkozik. Szerinte a háromszori étkezés európai találmány (egészen pontosan: középkori kulturális konstrukció), amit az európai telepesek erőltettek az indiánokra Amerikában.
Carroll erről könyvet is írt: szerinte a telepesek az előírt rendben, háromszor fogyasztották az ételeket, és ezt "civilizáltabbnak" gondolták, mint az indiánok szokásait. Pedig az amerikai őslakosok az évszakokhoz alkalmazkodva módosítottak étkezési szokásaikon, és például böjti időszakokat is beillesztettek étkezési rendjükbe.
Ráadásul az európaiak egészségesebbnek is gondolták saját szokásaikat, miközben Carroll szerint erre semmilyen bizonyíték nincs. (Lapunk korábbi cikkében szakértőnk is arra hívta fel a figyelmet, hogy a napi többszöri - háromnál több! - étkezés egészségesebb lehet.)
Így például a reggelit ma már azért is tartjuk fontosnak, sőt egyre fontosabbnak, mert a cereáliákat és ivóleveket forgalmazó cégek eladásait igencsak megnövelheti a bőségesen reggeliző fogyasztó - derül ki a történész nyilatkozatából.
Valójában azonban a nagy-britanniai Bath-i Egyetem 2014-es kutatása szerint semmilyen szerepet nem játszik egy adott személy nettó kalóriabevitelében az, hogy reggelizik-e vagy sem.
Vagyis aki reggelizett, az ugyanis végül több kalóriát égetett el a szervezetében, mint aki nem tette ezt. Csak éppen a reggelizők később égették el, a nap folyamán a pluszkalóriákat. A nettó kalóriabevitelt ez tehát nem érintette. Az amerikai Alabamai Egyetem kutatása szintén kimutatta: a fogyókúrát tekintve nincs különbség a reggelizők és a reggelit kihagyók között.
A böjtölés pedig kifejezetten jót tehet: egyrészt hozzájárulhat a fogyáshoz, másrészt erősíti az immunrendszert - írja az újabb kutatásokra hivatkozva a Daily Mail. A kétnapos koplalás például kifejezetten erősítheti a szervezet saját védekezőképességét, és különösen jót tehet idősödő emberek esetében vagy tumorkezelés után.
A böjtölés arra serkenti a szervezetet, hogy cserélje le az elöregedő és károsodott sejteket - mutatta ki egy amerikai tanulmány. Valter Longo, a Dél-kaliforniai Egyetem kutatója szerint amikor koplalunk, a rendszer megpróbál energiát spórolni. Ennek az egyik módja az, hogy reciklálja az immunsejtjeit. Különösen azokat cseréli le, amelyekre nincs szükség vagy erősen károsodtak.
Kutatócsoportja szerint ha hathavonta 2-4 napot böjtölünk , akkor "túlélési üzemmódba" kapcsoljuk a szervezetünket. Ezzel felhasználjuk cukor- és zsírtartalékainkat, és leépítjük elöregedett sejtjeinket. Ilyenkor a test üzen az őssejteknek, hogy regenerálódjanak és építsék újra az egész rendszert.
