A járványügyi veszélyhelyzet nem változtatta meg az élelmiszer-vásárlással kapcsolatos alapvető fogyasztói szokásokat, ugyanakkor a vásárlás módja, a vásárlást befolyásoló tényezők fontossági sorrendje módosult. Ez a fő konklúziója a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karának Marketing és Kereskedelem Intézete és a TÉT Platform járványügyi helyzet élelmiszer-fogyasztásra gyakorolt hatásait vizsgáló kutatásának. A 3000 fős reprezentatív online fogyasztói vizsgálatot május elején végzeték.
Közel 40 kilogramm felhalmozott élelmiszer
Az adatokból kiderült, hogy felértékelődtek a rövidebb értékesítési utak, ami kedvezett a Magyarországon előállított élelmiszerek forgalmának. Csökkent a boltlátogatás gyakorisága: míg a járvány előtt a válaszadók több mint háromnegyede legalább hetente kétszer járt élelmiszerboltba, addig a járvány kezdete után a többség tudatosan, egy hétre előre gondolkodva vásárolt be. A válaszadók mintegy tizede életében most először próbálta ki az online bevásárlást , valamint összességében a lakosság negyede látogatta az online élelmiszerboltokat.
A kezdeti sokk időszakában jellemző volt a készletezés , aminek nyomán átlagosan 36 kilogramm élelmiszert tároltak a háztartásokban a felmérés idején. A lakosság fele legalább két hétre elegendő élelmiszert tartalékolt otthon. A Nébih ennek kapcsán felhívta a figyelmet, hogy a felhalmozott készletek csökkentésére a hivatal és a Magyar Élelmiszerbank Egyesület közös adománygyűjtése kínál lehetőséget - június 16-ig országszerte 89 átvételi helyszínen.
Súlyfelesleg a járvány hatására
A kutatás rámutatott arra is, hogy a háztartások negyedében kevesebb élelmiszerhulladék keletkezett ebben az időszakban. Több figyelmet tudtak fordítani az emberek a vásárlások és az étkezések megtervezésére, az élelmiszerek lejárati idejére. A lakosság több időt töltött továbbá főzéssel, ezzel párhuzamosan nagyobb figyelem jutott az otthoni élelmiszer-biztonságra, a személyi és a konyhai higiéniára, a tudatos táplálkozásra, a változatos étrendre való törekvésre.
Táplálkozástudományi szempontból pozitív változás, hogy a zöldségek, gyümölcsök, tejtermékek nagyobb mértékben jelentek meg a bevásárlókosarakban, csökkent viszont az alkoholos italok, a sós rágcsálnivalók, az édességek, a cukor és az energiaitalok beszerzése, így valószínűleg azok fogyasztása is. Az elfogyasztott adagok nagysága mindazonáltal jellemzően nem csökkent, csakhogy jelentősen mérséklődött a fizikai aktivitás. Nem véletlen tehát, hogy a lakosság negyede saját bevallása szerint hízott az elmúlt időszakban, míg csupán minden tizedik válaszadó állította azt, hogy fogyott. A testsúlygyarapodás mértéke átlagosan egy kilogramm volt.
A kutatás szerint összességében az emberek többsége jól alkalmazkodott a megváltozott helyzethez, sőt számos olyan szokást soroltak fel a válaszadók, amelyekre a veszélyhelyzet lecsengése után is szeretnének figyelmet fordítani. Ezek közé tartozik például a tudatosabb és előre megtervezett bevásárlás, a rendszeres és alapos kézmosás, illetve az egészséges táplálkozás.
