„Étkezési szokásaink nemcsak az egészségünket, hanem a környezetünket is befolyásolják. A húsfogyasztás csökkentése az egyik legegyszerűbb és leghatékonyabb módja annak, hogy a klímaváltozás hatásait valahogy csökkentsük, egyszersmind a közérzetünket is javítsuk” – fogalmazott az InfoRádiónak nyilatkozva Fertő Imre, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora, az ELTE Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontjának főigazgatója. Hozzátette, ismert, hogy a magyarországi húsfogyasztás európai összehasonlításban is magas, egyszersmind idehaza a krónikus betegségek és az elhízás előfordulása is átlag feletti.
Egészségünk védelmében vagyunk hajlandók lemondani a húsról
A szakember és munkatársai egy friss kutatásban arra keresték a választ, hogy vajon mi motiválhatja az embereket húsfogyasztásuk csökkentésében. Felmérésükből kiderült, hogy elsősorban az egészségügyi szempontok lehetnek meghatározóak e téren. Ezzel szemben a környezetvédelem és az állatjólét kérdése főként csak azok számára jelent motivációt, akik már eleve tájékozottak a témában. Magyarán a húsfogyasztás csökkentése iránti hajlandóság úgy erősíthető, ha az emberek tudatában vannak a ténynek, hogy az pozitívan hat az egészségükre.
Fertő Imre ugyanakkor arra is kitért, hogy önmagában az információátadás nem elegendő. Szerinte közösségi élményt is kínálni kell, legyen szó akár főzőprogramokról, vagy például iskolai kampányokról. A lényeg, hogy a változás ne kényszer legyen, hanem közös vállalás, amely közelebb hoz egymáshoz – mutatott rá a professzor. Az Okostányér, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ) által összeállított hazai táplálkozási ajánlás hetente legalább egy húsmentes nap beiktatását javasolja felnőttek számára. Fontos továbbá, hogy hetente – nyersen mérve – legfeljebb 500-700 gramm vörös hús kerüljön a tányérunkra.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: