Az inzulinrezisztenciásoknak egy meghatározott szénhidráttartalmú diétát kell követniük, ami már önmagéban sem egyszerű, ám a hagyományos ajánlásokkal az egyes ételallergiával, ételintoleranciával élőnek tovább bonyolódik a helyzete. Ha azonban az ember még gluténmentes diétát is kénytelen tartani, akkor a helyzete távolról sem rózsás, hiszen a legtöbb gluténmentes liszt sajnos gyors felszívódású, így az IR diétában nem, vagy csak mértékkel használható. Hogy mégis mit ehetünk, és hogyan állíthatjuk össze a megfelelő étrendet, arról Varga Dóra, a Budai Endokrinközpont dietetikusa mondja el véleményét.
Diéták vonzásában
Gluténmentes diétában ki kell zárni teljes mértékben a búzát, rozst, árpát és minden belőlük készülő élelmiszert. Továbbá a legtöbb Magyarországon kapható zab szennyeződik gluténnel, így csupán a garantáltan gluténmentes zab fogyasztható gluténre érzékenyek esetében. GM diétát folytatók esetében figyelni kell arra, hogy az IR szempontjából előnyös bulgur, illetve a kuszkusz is búza alapú, ezért fogyasztásuk számukra nem javasolt. Továbbá számos késztermék tartalmaz glutént, ezért minden esetben javasolt az élelmiszercímkék alapos ellenőrzése fogyasztás előtt.
Inzulinrezisztencia étrend esetében pedig a gyors vércukorszint emelkedést okozó ételeket kell kizárni, illetve korlátozni az étrendben. Nem javasolt a hozzáadott cukrot tartalmazó szénhidrátok fogyasztása, illetve a rostszegény liszt alapú pékáruk fogyasztása. Ezzel szemben előnyös a zöldségek és gyümölcsök fogyasztása, zsírszegény húsrészek étrendbe illesztése, mérsékelt fogyasztása a többszörösen telítetlen zsírsavakban gazdag hidegen sajtolt növényi olajoknak, olajos magvaknak.
A két diéta egyidejű alkalmazásával az a probléma, hogy a gluténérzékenység esetén alap élelmiszernek számító rizs, kukorica, burgonya, és keményítő alapú lisztkeverékek gyorsan felszívódó szénhidrátok, ezért helyettük javasolt rostban gazdagabb köretek és lisztek felfedezése.
Mi legyen a szénhidrátokkal?
IR esetén sem kell teljes mértékben elhagyni a szénhidrátokat, csupán kis mértékben csökkenteni kell a fogyasztásuk mennyiségét, és egyenletesen kell elosztani a fogyasztásukat a 4-6 étkezés során. Ráadásul szénhidrátot nem csak a kenyér és burgonya tartalmaz, hanem a tejtermékek, gyümölcsök és az édes és hüvelyes zöldségek is, így teljes kiiktatásuk az étrendből egy nagyon szélsőségen és felesleges korlátozásokban gazdag étrendet eredményezne.
A megoldás abban rejlik, hogy olyan alapanyagokból készült liszteket használjunk, melyek glikémiás indexe alacsony – mondja Varga Dóra. A vércukorszintet azok az élelmiszerek emelik kevésbé, melyek rosttartalma magas, vagyis olyan gabonafélékre lesz szükségünk, melyek megfelelnek ennek a kritériumnak. Ebben az esetben a barna rizs, hajdina, a köles, az amaránt, és a cirok is szóba jöhet, mivel ezek az élelmiszerek gluténmentesek is, és az IR diétába is beilleszthetőek. A belőlük készült köretek, illetve a lisztek is használhatóak, finomak, és megfelelnek mindkét diéta kívánalmainak. Ezeken felül a basmati-rizs és a quinoa is jó alternatíva lehet köretnek, illetve – bár ízük kissé eltér a hagyományos lisztektől – a mandula, a kókusz, és a csicseriborsóliszt is remek választás lehet.
Egyszerűen összekombináljuk?
A két betegség diétáját összekombinálni így már egyszerű feladatnak látszik, pedig nem az. A megfelelő étrend kialakításába ugyanis a beteg egyéni értékei, ízlése, egyéb betegségei, és kórelőzményei is beleszólnak, alaposan megkeverve ezzel a rendszert.
Ahhoz, hogy a diéta valóban sikeres lehessen, és se a cukorbetegség kialakulásának rémével, se az allergia kellemetlen tüneteivel ne kelljen szembesülni, mindenképpen érdemes dietetikus szakember tanácsát kikérni, aki az egyedi részleteket is figyelembe véve segíthet a legtökéletesebb megoldás kidolgozásában.
Forrás: Budai Endokrinközpont
