A köztudatban a szabadgyökök úgy élnek, mint a sejtek legszörnyűbb ellenségei. A hipotézis szerint ezek felelősek a leginkább az öregedésért. Itt elsősorban az agresszív oxigéntartalmú molekulákat emlegetik sokszor. Ezek a sejtek apró gyáraiban, a mitokondriumokban keletkeznek, miközben a tápanyagokat energiává alakítjuk át - írja a német Focus magazin online kiadása. Magyarul, tudományos alapossággal erről a folyamatról Falus András akadémikus és László Veronika közös tanulmányából lehet tájékozódni, mindketten a Semmelweis Egyetem kutatói.
Ekkor jönnek számításba a vitaminok és más antioxidánsok. Ezek a szabadgyökök megfogásában közreműködnek, és segítenek a "sejtrozsda" megelőzésében. Közismert, hogy az A, C, E vitaminok segítenek az egészségünk megőrzésében. A szelént is idesorolják a Focus szerint.
Már a magyar kutatók említett tanulmányából is kiderült, hogy bizonyos vitaminok nem fokozzák az élettartamot, nem az öregedés ellen hatnak, hanem egyes konkrét betegségek megelőzésében lehetnek hasznosak. A legtöbb antioxidáns a színes gyümölcsökben (áfonya, cseresznye, kiwi, narancs, szilva, eper) és zöldségekben (brokkoli, padlizsán, spenót, cékla, hagyma) található.
A Focus is azt írja, hogy a vitamindús étkezés tényleg fontos az egészség szempontjából. Különösen a hiánybetegségek hívják fel a figyelmet erre. Például C-vitamin nélkül skorbut fejlődik ki az emberben. Az A vitamin hiánya a látás romlásához vezet.
Evéssel az öregedés ellen
A német lap felhívja azonban a figyelmet, hogy az antioxidánsokat immár a közvéleménynek is jobban meg kell ismernie. Ezek ugyanis nem feltétlenül az öregedés elleni fegyverek. Egy metaanalízis, amelynek során 68 tanulmányt vizsgáltak át kutatók, és 230 ezer férfire, illetve nőre kiterjedő adatokat értékeltek ki, azt mutatta, hogy akik bizonyosfajta antioxidánsokat pótlólagosan szedtek, kisebb élettartamra számíthattak, mint azok, akik erről lemondtak. Ám a német lap nem teljesen pontosan idézi a vonatkozó tanulmányt , amelynek összefoglalása az alábbi linken érhető el.
Így a tanulmány szerzői szerint a béta-karotin, az A- és az E-vitaminok pótlólagos szedése bizonyos statisztikai módszerek szerint emelheti is akár a mortalitást (bár a statisztikai eljárástól függően változtak a kapott eredmények). A C-vitamin és a szelén esetében viszont nem mutatható ki összefüggés a halálozási statisztikával. Ezeket az összefüggéseket a tanulmány szerint ezért további vizsgálatoknak kell tisztázniuk.
A Focus szerint a folsav (B9-vitamin) és a B-vitamin más fajtái vitathatatlanul fontosak a nők teherbeeséséhez és az egészséges gyermek születéséhez. Ennek hiánya súlyos születési rendellenességekhez vezethet. Az azonban, hogy a folsav a homocisztein nevű aminosav szintjének a befolyásolásával csökkentheti a szívinfarktus és az agyvérzés esélyét, nem teljesen pontosan bizonyított - a Focus szerint. A rákkal kapcsolatban is volt némi bizonytalanság, de a mostani, legfrissebb álláspont szerint a folsav nem növeli és nem is csökkenti a daganatos megbetegedések kockázatát.
A szintén elterjedt antioxidáns, a koenzim-Q10 viszont akár tényleg kontraproduktív is lehet. Még az sem kizárt, hogy bizonyos dózis (napi 300 milligramm) fölött több oxidáns keletkezik, azaz nőni fog a veszélyes szabadgyökök mennyisége a szervezetünkben.
Valójában a Focus által leírt tanulmányokból az derül ki, hogy a vitaminokat és más anyagokat is érdemes megfontoltan bevinni a szervezetünkbe. Különösen a zsírban oldódó vitaminok esetében érdemes erre odafigyelni a WebMD szerint . A zsírban oldódó vitaminok ugyanis a zsírszöveteinkben tárolódnak, és nehezen ürülnek ki. Ezért veszélyes szintre is emelkedhetnek a szervezetünkben. Az ilyen vitaminok közé tartozik az A-, az E-, a D- és a K-vitamin.
Mindezek után érthető Cicero (őt a csicseriborsóról jegyezhetjük meg - ez sokféle B-vitamint tartalmaz -, de a római politikus az arcán lévő borsóról kapta ragadványnevét) igazsága: Nihil nimis! - semmit se túlzottan!
