Ételek, melyekben sok a K-vitamin
A K-vitamin kulcsszerepet játszik a véralvadásban, illetve a csontok és a szív egészségének fenntartásában. Hiánya akár komoly betegségek kialakulásához is vezethet, de szerencsére viszonylag ritkának mondható.
Ha valakinek nem kerül elegendő K-vitamin a szervezetébe, akkor vérzékeny lehet, meggyengülhetnek a csontjai, és a szívbetegség kialakulására is megnő az esélye. Éppen ezért fontos, hogy ügyeljünk a megfelelő K-vitaminszint fenntartására, és tisztában legyünk azzal, hogy milyen ételekkel juttathatunk belőle nagyobb mennyiséget a szervezetünkbe. Az ajánlott napi bevitel 120 mikrogrammnyi. A K-vitaminnak két fajtája van, a K1 és a K2. A K1 leginkább növényi eredetű ételekben fordul elő, míg a K2 kizárólag állati eredetű ételekben található meg.
Megoldást jelentenek-e a vírusos, megfázásos betegségek ellen a vitaminok? Mennyit szedjünk ezekből? Részletekért kattintson!
A zöldségek közül sok a K-vitamin a fodros kelben, a mustárzöldben, a mángoldban, a karalábé zöldjében, a nyers spenótban, a brokkoliban, a kelbimbóban, a cékla zöldjében és a káposztában is. Ezeket nyersen és főzve, párolva is fogyaszthatjuk.

A húsok, húskészítmények nagyszerű K-vitaminforrások. Fontos tudni, hogy ez a vitamin zsírban oldódik. Bőven van belőle a marhamájban, a sertéskarajban, a csirkehúsban, a kacsamáj-pástétomban, a szalonnában, a baconben, a darált marhahúsban, a sertésmájban, a kacsamellben, a marhamájban, a marhavesében, a tojás sárgájában és a csirkemájban is.
A tejtermékekben is van K-vitamin - hogy mennyi, az attól függ, hogy mivel táplálták, és hogyan tartották az állatot, amelynek tejéből az adott étel készült. K-vitamint tartalmaznak a kemény sajtok, mint a parmezán vagy a grana padano, a lágy sajtok, mint a camambert, az edami sajt, a kéksajt, a cheddar, illetve a teljes tej, a vaj és a tejszín is.
A gyümölcsök közül csak néhány tartalmaz jelentős mennyiséget - általánosságban elmondható, hogy a zöldfélékben több a K-vitamin. A következőkkel azonban a napi szükséglet egy része egyszerűen bevihető: szilva, kiwi, avokádó, feketeribizli, gránátalma, aszalt vagy szárított füge, paradicsom és szőlő.
A hüvelyesek közül a zöldbabban, a zöldborsóban és a szójababban van nagyobb mennyiségű K-vitamin. Az olajos magok közül a kesudió, a mogyoró, a fenyőmag, a pekándió és a dió fogyasztásával járulhatunk hozzá a megfelelő napi bevitelhez.
Forrás: care2.com
Értékelje a cikket!
Kedves Doktor Úr/Nő! Két éve pánikzavart, depressziót állapítottak meg nálam télen, ami következő télen újra előjött. Medazepamot és Citalopramot szedtem egészen tavaly augusztusig. Aztán minden rendben volt, októberben elkezdtem szedni a Brandenburg nevű készítményt, amiben igen magas a B-vitaminok tartalma, 50 mg-osak, illetve cink, folsav és Withania Somnifera növénykivonat. Nos, ezt azóta is szedem, ugye tavaly októbertől, de kérdem én, nem káros ez a túlzott vitaminfogyasztás? Az utóbbi időben többet szédültem, mint eddig, egyébként jól elvoltam vele télen. Megpróbáltam abbahagyni, de rosszul lettem. Szedjem vajon tovább? Vagy fokozatosan hagyjam abba? Köszönöm a tanácsot...
Kedves Hölgyem! A korábbi kérdésére adott válaszomban már részben megfeleltem. A vitaminfogyasztásra vonatkozólag fontos tudni, hogy a túlzott vitaminbevitel is lehet káros, mert nem minden vitamin bomlik le viszonylag gyorsan, vannak v...