Egészséges "egérkedvenc": mindent a sajtokról
A sajt őrzi alapanyagának, a tejnek a jó tulajdonságait, sőt könnyebben emészthető és sokoldalúbban felhasználható is annál. Ráadásul ínyenceknek való finomságokra is akadhatunk köztük.
h i r d e t é s
Bőriszákkal kezdődhetett

Alaprecept, sok száz változattal
A sajtkészítés alapreceptje egyszerű: valamilyen oltó- (vagyis alvadást gyorsító) anyagot adnak a tejhez, majd amint az megalvadt, melegítéssel "kicsapják" a fehérjét. A savó lecsöpögése után visszamaradt tömör anyag, a túró tulajdonképpen már friss, éretlen sajt. Az oltóanyag korábbi tejalvadék lehetett (először akár a levágott borjú tejes gyomortartalma is), de többféle növényi (a görögök ősi, mondabeli receptje szerint a bogáncsból vagy a fügéből nyert) nedv is alkalmas erre.Később az oltóanyagnak leggyakrabban sajtflórát, nemespenészt vagy élesztőt használtak. Az elkészülő sajt íze függ attól, milyen állat tejéből lett: leggyakrabban tehén-, kecske- és juhtej az alapanyag, de északon a rénszarvas, Belső-Ázsiában a jak, Közel-Keleten a szamár, Olaszországban a bivaly, Észak-Afrikában a teve, Dél-Amerikában a láma tejét is felhasználják. Az oltóanyag minősége, a hevítés hőfoka és időtartama, majd a préselés, tömörítés módja, az érlelés ideje befolyásolja az ízt, és természetesen a hozzáadott fűszerek, az ízesítés is számtalan lehetőséget nyújthat. A teljesség igénye nélkül: a sajtmasszához adhatnak sót, fokhagymát, paprikát, póré- és medvehagymát, kaprot, borsot, snidlinget, köményt. Az érlelés időtartama is meghatározó, hiszen minél hosszabb ideig hagyják érni, annál kevesebb tejcukor marad benne.
Fehérje-, vitamin- és kalciumforrás
Vigyázat, a sajtokat hamisítják is! Az ún. sajtimitátumokra kell gyanakodni, ha feltűnően olcsón kínálnak sajtnak kinéző készítményeket. Ezek ugyanis nem tiszta tejből készülnek, hanem növényi eredetű összetevőket, tejipari melléktermékeket (savót, permeátumot) tartalmaznak, sőt, vannak olyanok is, amelyek kizárólag növényi eredetű alapanyagokból (pl. szójatej, szójazsír, növényi zsír) készülnek. Ezek táplálkozási értéke meg sem közelíti a valódi sajtokét.
Amikor nem árt az óvatosság

Híres ínyencségek
A Magyarországon legnépszerűbb trappista sajt tehéntejből, tejsavbaktérium-tenyészet, oltóenzim és kalcium-klorid, kálium- vagy nátrium-nitrát hozzáadásával készített, sózott, érlelt, félkemény, erjedési lyukas, zsíros vagy félzsíros sajt.
Az ömlesztett sajtokat 1911-ben Svájcban készítették először. Viszonylag hosszan eltarthatók, jól adagolhatók, és nagy választékban, sokféle csomagolásban, például műanyag tömlőben, alumínium tubusban, dobozban, stb. kaphatóak. Van köztük vágható és kenhető, ízük szerint pedig lehetnek natúrok, vagy ízesítettek. A különlegességek közé tartoznak a kék vagy fehér penészes sajtok, amelyek pikáns aromáját az érlelés módja adja. A leghíresebbek ezek közül a gorgonzola és rokfort sajtok.
Mit, mivel, hogyan?
A sajtoknak számtalan felhasználási lehetőségük van, fogyaszthatóak magukban, sajttálra válogatva, szendvics elemeként, salátákban, de sütve, levesnek vagy szósznak főzve, rántva, tésztára olvasztva, ízesítéshez is. Hagyományosan illik hozzájuk az alma, a körte, az olajbogyó és a legtöbb zöldségféle is. Az olvasztott sajtot az olvasztóüstből mártogatni, vagyis fondüt készíteni kellemes társasági esemény is lehet. Francia szokás desszert helyett sajttálat kínálni: ez azért is egészséges, követendő, mert a sajt gátolja a fogzománcot megtámadó szájüregi savak képződését és így védi a fogakat a szuvasodástól. Nem mindegy az sem, milyen italt kínálunk az egyes típusokhoz: vannak sajtok, amely kiváló sörkorcsolyának számítanak, a legtöbbjének íze pedig különböző típusú nemes borokkal érvényesül igazán. A sajtok tárolásáról érdemes tudni, hogy légmentesen csomagolva könnyebben penészednek, csomagolás nélkül viszont könnyen kiszáradnak. Nedves kendőbe csavarva pincében is, hűtőszekrényben is hosszú ideig eltarthatók.h i r d e t é s
Értékelje a cikket!