A lakosság 28 százaléka tartotta a súlyát, 16 százalék fogyott is, a magyarok több mint fele, 56 százaléka azonban valamennyit hízott a járvány alatt - foglalja össze az atv.hu a Napi.hu és a Pulzus Kutató által készített felmérés néhány fontosabb eredményét. A kutatásba ezer, 18 évesnél idősebb embert vontak be. Válaszaikból az is kiderült, hogy minden ötödik résztvevő legfeljebb 2 kilóval lett nehezebb a pandémiás időszakban. 15 százalékuk 2-4 kilóval növelte a súlyát, tizedük jelentősebb, 4-6 kilós, 11 százalékuk pedig 6 kilónál is nagyobb súlygyarapodásról számolt be.
Antal Emese dietetikus arról is beszélt az ATV Start című műsorában, hogy látható, hogy az elmúlt, járványterhes hónapokban drasztikusan lecsökkent a fizikai aktivitás, rengeteget ültünk . Elmondása szerint bár voltak, akik többet mozogtak a pandémia alatt, a fizikai aktivitás növekedése inkább a fiatalokra volt jellemző. "A tudatosság az, ami talán hiányzik" - mutatott rá a szakember, aki hozzátette: a bezártság stresszt is jelentett az emberek számára, ami hozzájárult a rossz adatokhoz.
Azt azonban pozitív változásként említette, hogy a szülők több időt töltöttek a gyerekekkel, jobban be tudták őket vonni a főzésbe, az ételkészítésbe. Mint azt Antal hangsúlyozta, ez lehet, hogy nem tudatos döntés volt, de hosszú távon mégis jót tehet, hiszen itt kezdődik a táplálkozási kultúra kialakítása.
Nyílik az olló
A TÉT Platform szakmai vezetője saját kutatásokra hivatkozva kiemelte, hogy az emberek negyede hízott, 9 százalékuk több mint 4 kilót, de voltak olyanok is, akik fogytak. Azt látják, hogy nyílik az olló: a normál testsúlyúak száma csökken, és az emberek vagy nagyon híznak vagy egyre egészségesebben élnek.
Korábbi cikkünkben mi is írtunk arról, hogy egy friss, reprezentatív, a gyermekek táplálkozási szokásait vizsgáló kutatás szerint a kisebbek több szempontból rosszabbul esznek most, mint 2014-ben, a legutóbbi hasonló vizsgálat idején. A beszélgetés során Antal erre is reagált: úgy véli, nemcsak az számít, mit kap a gyerek a közétkeztetésben, hanem az is, hogy mennyire támogató a szülő például otthon. "Azok a táplálkozási problémák, amik nálunk megvannak, azok ugyanúgy jellemzőek a gyerekeknél is" - így a szakember.
