Nem e létfontosságú molekulával van tehát a gond, hanem az emberrel, aki nem tart mértéket, és felesleges mennyiségben fogyasztja el az állati termékekkel együtt.
A stressz is okozhatja
Hibás az a kényszerképzet, hogy az emelkedett koleszterinszint feltétlen kóros. A pajzsmirigy alulműködésekor vagy tartós stressz esetén is megemelkedik a szintje. Mivel a koleszterin csak a vér útján juthat felhasználása helyére, ha többre van szükség belőle, magasabb lesz az értéke is a mérés során. Stresszhelyzetben, amikor sok stresszhormonra (kortizolra) van szükség, nyilván több koleszterin kerül a mellékvesékbe a stresszhormon előállításának a helyére, hogy a szerv biztosíthassa az utánpótlást.
De magas a koleszterinszint akkor is, ha a mérés előtt egy-két nappal tojás, szalonna vagy más, állati zsírt tartalmazó étel fogyasztása történik. A magas koleszterinszint tehát egyaránt jelentheti a szervezet normál működését, és jelenthet fokozott kockázatot is. A gondot az elkülönítés lehetősége jelenti, hogy mikor melyik esetről van szó.
A probléma oka
A kétféle helyzet elkülönítésének kulcsa az életmódban keresendő. Ha a magas koleszterinszint mellett jellemző az ülő, mozgásszegény életmód, az állati eredetű táplálékok rendszeres fogyasztása, valamint egyéb kockázatnövelő káros szokások (dohányzás, koffein, alkohol) fennállása, akkor valószínű, hogy a magasabb koleszterin valóban rizikótényezőt jelent. Ha azonban a táplálkozás döntően növényi étrendre épül (zöldségek, gyümölcsök, gabonák, csírafélék, olajos magvak), akkor a magasabb koleszterinszint oka máshol keresendő.
Ilyen eset a már említett tartós stressz, vagy a pajzsmirigy alulműködése is. Ilyenkor nem a koleszterin, hanem a stressz csökkentése vagy hatékonyabb kezelése a megoldás. Ha a stressz tartósnak bizonyul, és a szervezet kifárad, egy idő után a pajzsmirigy is elkezd alulműködni. Az ilyenkor jellemző magasabb koleszterinszint a szervezet védekező mechanizmusainak egyik következménye. Indokolatlan csökkentése ilyenkor éppen a szervezet ellen lehet. Ez a helyzet a hormonegyensúly zavarainak esetén is. A magasabb koleszterinszint tehát nem minden esetben és mindenáron csökkentendő, csak akkor, ha indokolt.
Az étkezés szerepe
A rejtett koleszterin, amelyet a hús, a belsőségek, a tojás és más állati termékek tartalmaznak, valóban ártalmasak, ha rendszeresen kerülnek a szervezetbe. Ha ezen felül még a testmozgás is hiányzik, amely részben akadályozná annak lerakódását, még nagyobb a kockázat. A feleslegesen bevitt koleszterint kénytelen a szervezet valahol "elhelyezni". Így döntően az erekben, azoknak is a már károsodott, vagy különösen terhelt területein, elágazódási pontjain rakódik le, amelyben később mész jelenik meg.
A koleszterin lerakódása és a meszes erek által okozott érszűkület következtében a szövetek elsősorban az agy vérellátásának biztosítására a szervezetnek növelnie kell a vérnyomást. S mivel idősebb korban már nagyobb a szűkült erek aránya, ezért az optimális vérnyomásérték is magasabb. Az ilyen helyzetekben alkalmazott túlzott vérnyomáscsökkentés kétélű fegyver, amely bizonyos körülmények esetén például fizikai vagy szellemi terhelés alkalmával kockázatossá is válhat. A mindenáron való csökkentés helyett inkább csak szabályozni kell a vérnyomást.
A koleszterin valóban bűnös?
A probléma megoldása
A koleszterinszintet főleg életmódbeli és étrendi, valamint genetikai tényezők határozzák meg. A máj az összes koleszterint elő tudja állítani, a táplálékkal elegendő csupán az alapanyagait bevinni. A javasolt bevitel mértéke legfeljebb 300 mg/nap, az átlagos koleszterinfogyasztás ezzel szemben majdnem a duplája. Koleszterin csak az állati eredetű alapanyagokban található, a növények nem tartalmazzák.
A koleszterinszint természetes úton úgy szabályozható, ha kevesebbet fogyasztunk belőle, ha növeljük a növényi rostbevitelt, ha rendszeresebben mozgunk, és ha csökkentjük a stressz mértékét. Az étrendi és életmódbeli változtatások döntő fontosságúak. A koleszterin mesterséges csökkentése helyett a táplálkozást és az emésztést érdemes rendbe tenni, valamint az érfalak védelmét biztosítani. Ezt szolgálják az alábbi tanácsok is:
- Az állati eredetű élelmek (hús, belsőségek, felvágottak, zsíros sajtok, tejszín stb.) csökkentése
- Olajos magvak és hidegen sajtolt olajok rendszeresebb fogyasztása
- A több rostanyag bevitele érdekében törekedjünk a teljes értékű növényi táplálkozásra
- Kerüljük a feldolgozott élelmiszereket
- A káros szokásokat (alkohol, dohányzás, koffein) csökkentsük, vagy teljesen hagyjuk el
- Szükség esetén használjunk megfelelő minőségű és mennyiségű tápanyag-kiegészítőket
- Hatékony stresszkezelési technikák elsajátításával következetesen csökkentsük a stresszt
- Meg kell találni a rendszeres testmozgás és a megfelelő pihenés arányát
Mindezek nemcsak a magas koleszterinszintet , de más betegségek kockázatát is csökkentik. Az életmódváltás pedig mindössze csak elhatározás kérdése, és abból áll, hogy olyan táplálékot fogyasztunk és úgy élünk, hogy az számunkra jobb életminőséget biztosíthasson.
