A víz szervezetünk fő alkotórésze. Hozzájárul a megfelelő keringéshez, hatással van a vér összetételére, befolyásolja a vérnyomást, részt vesz az emésztési és felszívódási folyamatokban, a kiválasztásban, a testhőmérséklet szabályozásában. Folyamatos pótlása elengedhetetlenül fontos, hisz a dehidratáció nemcsak a nyári forróságban veszélyeztetheti a szervezetet, de télen is problémákat okozhat.
Az egészséges szervezetben a folyadék felvétele és leadása egyensúlyban van, így megközelítőleg. 2,3-2,5 liter folyadékot veszítünk és veszünk fel naponta. Ugyanakkor szervezetünk számára állandó vízveszteséget jelent az izzadás, a párolgás, a széklet-, illetve a vizeletürítés is. A hőmérséklet emelkedésére testünk fokozott párologtatással, izzadással válaszol, jelentős mennyiségű vizet veszíthetünk. A folyadékhiány, pedig megnehezíti a testhőmérséklet szabályozását, ezért elengedhetetlen annak folyamatos utánpótlása. Testünk a legkisebb folyadékvesztést is jelezi, félszázalékos veszteségnél szomjúsággal hívja fel a figyelmet arra, hogy a szervezet már jelentős vízveszteséget szenvedett, ezért célszerű a nap folyamán folyamatosan pótolni az elvesztett mennyiséget. Akkor is ajánlatos inni, amikor a szomjúság, az izzadással távozott vízmennyiség kimondottan nem érzékelhető, vagyis télen.
Télen is gondoskodni kell a megfelelő mennyiségű folyadékról
Télen komoly hőingadozásnak van kitéve a szervezet, hiszen míg kint akár fagypont alatt is lehet a hőmérséklet, addig bent a fűtésnek köszönhetően a 21-24 fok is lehet. Télen melegebb ruházatot viselünk a fűtött szobában, irodában könnyen megizzadhatunk. Ez a kontraszt talán akkor érzékelhető leginkább, amikor téli kabátban, sapkában, sálban fűtött helyiségbe lépünk. Ugyanakkor a száraz levegő kiszárítja a nyálkahártyát is, ami szintén folyadékot von el. Tévedés tehát azt hinni, hogy folyadékigényünk kevesebb lenne télen. A hideg évszakban is ajánlott napi 1,5-2 liter folyadékot fogyasztani, aki pedig sportol, ennél is több folyadékra van szüksége.
IBS, PCOS, TSH: melyik a kakukktojás? – Teszteld a tudásod!
Edzés, sportolás közben a szervezet több energiát használ fel , fokozódik a hőtermelése. Ezt a plusz hőmennyiséget a hőegyensúly fenntartása érdekében izzadás formájában adja le. Hidegben kevesebb energia kifejtéssel képes a szervezet a normális testhőmérsékletet fenntartani, ez kevesebb izzadással jár, nem emeli meg drasztikusan a folyadékigényt. Ám ez félrevezető lehet, hisz az elvesztett folyadékot feltétlenül pótolni kell. Nyári melegben, intenzív mozgás során hamarabb jelzi a szervezet folyadék igényét, hidegebb időben azonban jobban ügyelni kell erre, hisz a légzés során bekövetkező folyadékvesztést sem könnyű felmérni.
A dehidratáció veszélyei
A verejtékezés folyadék és energiaveszteséggel is jár, mellyel az ásványi anyagok és nyomelemek is távoznak a szervezetünkből. A legnagyobb mennyiségben nátriumot veszítünk, így az elvesztett folyadékot és elektrolitokat (pl. kalcium-, nátrium-, kálium-, magnézium-klorid, hidrogén-foszfát) pótolni kell. Az elektrolitok elengedhetetlenül szükségesek, például a normális ideg és izomműködés fenntartásához, a vérkeringés biztosításához, a vérnyomás szabályozásához, a tápanyagok oldásához, felszívódásához, a szervezet belső hőmérsékletének védelméhez. Amennyiben nem pótoljuk megfelelően a folyadékot, testünk több vizet veszít, mint amennyit felvesz dehidratáció, azaz kiszáradás léphet fel.
A szervezet víztartalmának kritikus csökkenése, azaz a kiszáradás jellegzetes tünetekkel jár: kínzó szomjúságérzés, szájszárazság, ráncos bőr, fejfájás, hányinger, szapora szívverés, a vizelet mennyiségének csökkenése, ájulás. A kiszáradás súlyosbodásával a teljesítmény drasztikusan csökken, gyengeség, kábultság, zavartság, tartós eszméletvesztés, kóma is kialakulhat.
Fontos, hogy a korunknak, az időjárásnak, az évszaknak, fizikai aktivitásunknak megfelelően gondoskodjunk a rendszeres folyadék utánpótlásról. E célra a legalkalmasabbak az ásványvizek, de érdemes változatos formában biztosítani a kiegyensúlyozott folyadékbevitelt.
Legjobban: