Sokszor hallani olyan nemzetekről, melyek tagjai között szép számmal fordulnak elő matuzsálemi korúak is: ilyen például néhány kaukázusi törzs, de mostanság Japán neve is szerepel a hírekben ennek kapcsán. Ilyenkor mindig eltűnődünk, vajon mit tudnak ők, amit mi nem? Kevesebb stressz éri talán őket, többet mozognak, esetleg egészségesebben táplálkoznak? A táplálkozási szakértők szerint a magyar konyha és táplálkozási szokások nem éppen egészségesek, ám a hosszú élet titka nyilván nem csak a táplálkozásban rejlik. Van azonban egypár dolog, amit érdemes átvennünk, mert segítségükkel egészségesebbek lehetünk, és növeljük esélyünket a magasabb életkor megélésére is.
Tudatlanul, mégis egészségesen
A szükség nem csak nagy úr, hanem sokszor hasznos eszköz is. A tengerparti országok lakosai gyakran fogyasztanak telítetlen zsírsavakban gazdag, éppen ezért egészséges halféléket, a magas hegyekkel rendelkező, állattenyésztő népek fő energiaforrásai közé tartozik a tej és a tejtermékek hosszú sora. Nem voltak ezzel másként a bolgár pásztorok sem, akik közül kiemelkedően sokan élték meg a századik évüket. Erre figyelt fel Ilja Mecsnyikov, a francia Pasteur intézet tudósa, aki - sokakhoz hasonlóan - a hosszú élet lehetséges módját kereste. Elmélete szerint az öregedés oka az érelmeszesedés, és ezt a bélrendszerünkben élő rothasztó baktériumok okozzák. A pásztorok étrendjében gyakran szereplő joghurtot vizsgálgatva arra a következtetésre jutott, hogy a tejsavbaktériumok elpusztítják a szerinte káros baktériumokat. Az általa kitenyésztett törzset el is nevezte Lactobacilus bulgaricusnak, azaz bolgár tejbaktériumnak.
A XIX-XX. század fordulóján élt kutató elmélete csak részben bizonyult helyesnek, hiszen ma már tudjuk, hogy az öregedésért nem az érelmeszesedés okolható, de kutatásainak másik része máig kihat az egészséges táplálkozásra: ő bizonyította be ugyanis, hogy léteznek jótékony hatású baktériumok, azaz probiotikumok.
A bolgár hegyi pásztorok tehát nem tudtak róla, de évszázadokkal ezelőtt már probiotikus élelmiszereket fogyasztottak. De vajon mivel is járult és járul ma is hozzá az egészségmegőrzéshez a probiotikumok sora?
Tényleg a bélrendszerben van a védekezőképességünk nagy része?
Gyakran látható a kereskedelmi televíziókban az a reklámfilm, amely szerint immunrendszerünk 70%-a a bélrendszerben található. Vajon igaz-e ez az állítás? Ezt nincs módunkban eldönteni, de tény, hogy védekezőképességünk egyik első és talán valóban legnagyobb bástyája a bélrendszer, vagyis pontosabban a benne élő mikroorganizmusok alkotta bélflóra. Ez normális esetben nem ad teret a fertőző baktériumoknak, de meglehetősen sérülékeny egyensúlya könnyen felborulhat.
Milyen káros hatások érhetik a bélflórát? A civilizált világ mindennapi élete számos próbatétel elé állítja: az egészségtelen táplálkozás, a stressz, a káros szenvedélyek és a gyakori gyógyszerszedés mind ilyen lehet. Talán említeni sem kell, a túlságosan is közkedvelt antibiotikumok a betegséget okozó baktériumok mellett a jótékony hatásúakat is válogatás nélkül pusztítják el, ezért is ajánlják ma már az orvosok az esetenként elkerülhetetlen antibiotikus kezelés mellé a probiotikum-készítmények alkalmazását.
Tudatosan és egészségesen
A probiotikumok erősítik szervezetünk védelmét a fertőzéses megbetegedésekkel szemben, valamint javítják az ásványok és vitaminok felszívódását. Azonban itt is igaz a régi mondás: a legjobb védekezés a támadás! Vagyis nem elég csak akkor nyúlni a probiotikus élelmiszerek vagy készítmények felé, amikor már baj van, hanem érdemes rendszeresen, megelőzésképpen fogyasztani ezeket. Vásárolhatunk erre a célra élőflórás joghurtokat vagy kefireket is, ezek jelentősen hozzájárulnak az egészséges táplálkozáshoz. Ha azonban ön felesleges kalóriabevitel nélkül akarja probiotikumokkal erősíteni védekező rendszerét, a gyógyszertárakban talál olyan készítményt is, amely több hasznos baktériumtörzset tartalmaz egyszerre.
