Civilizációs betegség?
Világszerte meglehetősen gyakori betegség a gyomorfekély , különösen a fejlett országokban élőkre jellemző Európában és Észak-Amerikában legalább minden tizedik ember szenved tőle. Általában civilizációs betegségnek tartják, sőt, a közvélekedés szerint elsősorban a zaklatott életvitel, a kiegyensúlyozatlan táplálkozás, a stressz következményeként alakul ki.
Gyomorfekélyt vagy más néven ulcusbetegséget akkor állapítanak meg, amikor a gyomor belső nyálkahártyáján parányi seb keletkezik, amely egyre jobban mélyül az itt termelődő, a fehérjék emésztéséhez szükséges savak hatására. A nyálkahártya sérülését, a savakkal szembeni védelem meggyengülését több körülmény kiválthatja. Égő gyomortáji fájdalommal jelentkezik, üres gyomorral, például reggelenként, étkezés előtt erősebb, evés után enyhül. Visszatérő hányinger, fáradtságérzés, indokolatlan fogyás is kísérheti.
Savtöbblet a gyomorban
A gyomor az emésztést egy speciális enzim, a pepszin és erős savak termelésével segíti. Ezek maró hatása ellen a gyomor belső felszínének nyálkahártyája nyújt védelmet. Ha azonban ez az egyensúly megbomlik, a nyálkahártya, így a gyomorfal is sérülékennyé válik, nehezen gyógyuló seb alakul ki, amelyet az erős sav tovább irritál. Veszélyes szövődményként előrehaladott állapotban a gyomorfekély vérzéssel is járhat, sőt, a nyálkahártyába mélyülő seb a gyomor kilyukadását is okozhatja.
A savtúltermelődés ellen savkötő és a savtermelést gátló szerekkel kezelik a fekélybeteget.
Baktérium a főbűnös
Az elmúlt évtized jelentős felfedezése volt, hogy kimutatták: az eseteknek mintegy kétharmadában a fekély kialakulásának hátterében egy igen elterjedt baktérium, a gyomor nyálkahártyáján élő, székletszennyezéssel terjedő Helicobacter pylori áll. Ez a kórokozó szerencsére nem minden hordozójában okoz fekélybetegséget, ennek kialakulása ugyanis a kutatások szerint függ a gazdaszervezet reakcióitól, immunvédelmének állapotától is. A Helicobakter pylori baktérium méreganyaga (a kutatók VacA-nak nevezték el) által fertőzött nyálkahártya-sejtek olyan hidroláz-enzimet termelnek, amely oldja a nyálkahártya nyákrétegét, károsítja annak savvédelmi rendszerét. Amióta ismerik ennek a baktériumnak a hatásmechanizmusát, azóta a gyomorfekély gyógyszeres kezelésében az antibiotikumos kezelés is szerepet kapott. A fertőzés kiújulása ellen pedig védőoltást is kidolgoztak. Erre az ad lehetőséget, hogy az emberi szervezet immunrendszere képes felismerni a VacA toxint, így oltással fokozni lehet a vele szembeni ellenállást.
Életviteli okok
Nem lehet azonban teljesen külső körülményeknek tulajdonítani a gyomorfekély kialakulását: bizony, az életviteli hibáknak, a stressznek, a rendszertelen táplálkozásnak, valamint egyes élvezeti szereknek, így például az alkoholnak, a dohányzásnak , a túlzott koffeinbevitelnek is szerepe lehet abban, hogy felborul a gyomor egészséges savháztartása és sérül a védőköpenyt jelentő nyálkahártya. Jó tudni, hogy a házi tartósítószerként máig használt szalicilnak is lehet a gyomornyálkahártyát károsító hatása. Vannak olyan gyógyszerek is, köztük vény nélkül kapható, gyakran használt fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő szerek is, amelyek az arra érzékenyek számára, tartósan alkalmazva szintén károsíthatják a nyálkahártyát, utat engedve a sav romboló hatásának, esetleges fekély kialakulásának.
