A Jóbarátok című népszerű vígjátéksorozat egyik epizódja után beégett a köztudatba - és kiirthatatlanul benne is maradt -, hogy a medúzacsípés okozta fájdalom vizelettel enyhíthető. Hogy ez miért nem jó ötlet, arról az alábbi cikkben írtunk bővebben, de meglepő módon nem ez az egyetlen furcsa módja a vizelet felhasználásának. Az évszázadok során tisztításra, fogfehérítésre, sőt puskapor elkészítésére is használták ezt a távolról sem steril folyadékot. Az IflScience cikke ezeket a különös kísérleteket gyűjtötte össze.
Ruhát tisztítottak vele
Az emberi vizelet egy nitrogénben gazdag szerves vegyület, amely ammóniára bomlik le. Vízzel vegyítve egy igen magas pH-értékű folyadékot kapunk, amely alkalmas a zsíros szennyeződések eltávolítására. Ezt az ókori Rómában is felismerték és ki is használták ezen tulajdonságát: a köztereken használt közösségi mosdók tartalmát egyenesen a helyi mosodába csatornázták át, ahol az ott hagyott ruhákat áztatták benne. A tisztításhoz hamut is használtak.
Amellett, hogy tisztította a ruhákat, a vizelet a benne lévő ammóniának köszönhetően a festett ruhaanyagok színét is segített megtartani. A maró hatású vegyület ugyanis megkötötte a bogyókból készült színezéket és meggátolta, hogy az kimosódjon a ruhákból.
Fogfehérítő szájvíz készült belőle
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
A rómaiak nemcsak a ruhájuk tisztítására, de a foguk fehérítésére is alkalmazták a vizeletet. A benne lővő ammónia tisztító és fertőtlenítő hatása miatt elpusztította a fogak környékén tanyázó baktériumokat, és a fogak színét is világosabbá tette. Később a vizeletbe más anyagokat is belekevertek, és egyfajta szájvízként öblögettek vele.
A puskapor alapanyaga volt
A ma ismert hadviselés kezdete a puskapor feltalálásáig vezethető vissza. Korai "receptje" nem volt bonyolult: ként és faszenet vegyítettek kálium-nitráttal (más néven salétrommal). Az első két összetevő beszerzése már a középkorban sem volt nehéz, a salétromot azonban csak a huszadik század elején tudták szintetizálni. Addig azt a vizeletből kellett kinyerniük, amit ürülékkel és hamuval kevertek ki, majd letakarták és megvárták, hogy az ammóniából felszabaduló nitrátok ionos kötést hozzanak létre a hamuban lévő káliummal. Ebből lett a kálium-nitrát, amely a puskapor elengedhetetlen kelléke volt hosszú ideig.
Legjobban: