Ég a gyomrom

Sőt, görcsöl is, ezenkívül időnként savas folyadék jön

Reflux-betegségfel, és marja a torkomat, a nyelőcsövemet. Lehet, hogy gyomorbajos vagyok? Ez könnyen elképzelhető. Ilyen tünetekkel, ha gyakran jelentkeznek, orvoshoz kell fordulni. A panaszok hátterében állhat nyelőcsőbetegség is, erről múlt havi számunkban már szóltunk. Most a gyomor és a nyombél betegségei következnek.

A gyomor alakja egy jól megtermett babhoz hasonlít. Belül üreges, falában izomnyalábok futnak, és nyálkahártya borítja belülről. Az itt található apró mirigyek egyrészt savat, másrészt fehérjebontó enzimet, ún. pepszint termelnek. A táplálék a gyomorból a vékonybél első szakaszába, a nyombélbe (latinul: duodenumba) jut. Itt a bélenzimek közömbösítik a gyomorsavat, és folytatják az étel emésztését. A gyomor és a nyombél belseje ellenálló a bennük lévő savval és enzimekkel szemben. Ennek ellenére kialakulhatnak olyan kóros állapotok, amelyekben a nyálkahártya károsodik.

Gyomorhurut (gasztritisz)

Lényege a gyomrot bélelő nyálkahártya gyulladása. Erős, a has felső részén jelentkező fájdalommal, hányingerrel, gyomorfájással jár. Kialakulhat hirtelen, súlyos formában, de lehet enyhébb, elhúzódó, esetleg visszatérő is. Ha a gyulladás súlyos, a nyálkahártyán hámhiányok, fekélyek keletkeznek, gyomorvérzés is felléphet, vérhányással, véres székletürítéssel. Számos oka lehet: fertőzés, amikor a kórokozó vírus, baktérium, esetleg gomba. A baktériumok közül kiemelkedő az ún. Helikobakter pylori. Ez az egyetlen olyan ismert bacilus, amely képes a gyomorban, savas vegyhatású közegben élni és szaporodni. A többi baktérium csak akkor képes a gyomorban letelepedni és fertőzést, hurutot okozni, ha a gyomor valamilyen okból nem termel savat. Az utóbbi évek felfedezése, hogy a Helikobakter pylori nemcsak a gyomorhurut, de a nyombélfekély kialakulásában is szerepet játszik.

A heveny stressz okozta gyomorhurut e kór legsúlyosabb formája. Komoly vérzéssel járó balesetek, nagy felületet érő, mélyre hatoló égés a leggyakoribb oka, de kialakulhat szívinfarktus következtében is. A sérülést követő 2-3. nap apró sebek jelennek meg a gyomor nyálkahártyáján. Ha a beteg nem épül fel rövid időn belül, úgy ezekből a sebekből mély fekélyek keletkezhetnek. Gyomorvérzéssel járhat, a beteg vért hány, széklete az emésztett vértől szurokfekete. Ha késik a segítség, a vérveszteségbe bele is halhat a beteg.

Az idült gyomorhurut tünetei fokozatosan alakulnak ki, kisebb fájdalom, enyhe hányinger kíséri. Okai közül a Helikobakter pylori baktériumról már volt szó. Másik kiváltó tényező: a gyógyszer. A legtöbb szer gond nélkül szedhető, van azonban egy gyógyszercsoport, amelynél vigyáznunk kell: az aszpirin és a hasonló gyulladásgátló, fájdalomcsillapító, reumaellenes szerek. Egy tabletta vagy egy-kéthetes kúra még nem okoz gondot. A baj akkor kezdődik, ha hónapokig orvosi ellenőrzés nélkül szedik. A gyomorbántalom alattomosan alakul ki. Hasi fájdalom nincs, ám egyszer csak megjelenik a gyomorvérzésre utaló szurokszéklet. A gyógyszer elhagyása után a vérzés általában hamarosan magától eláll. Magyarországon az idült gyomorhurut leggyakoribb oka azonban az alkoholizmus!

Fekélyek

A fekély kerek vagy ovális "belső" seb. Ott alakul ki, ahol a gyomor vagy a nyombél nyálkahártyáját a gyomorsav és az emésztőnedvek kikezdték.

A gyomorfekély inkább az idősebb korosztályt sújtja. A fentiekben részletezett ártalmak súlyos esetben nyálkahártyasebet, fekélyt is okozhatnak.

A nyombélfekély jóval gyakoribb, mint a gyomorfekély. A fiataloknál a betegség már

Gyomorfekélykamaszkorban is jelentkezhet. Kialakulásában pszichés konfliktusok, lelki feszültség is szerepet játszhat. A fekélyes fájdalom általában akkor jelentkezik, ha a gyomor üres. Ébredéskor rendszerint még nem fáj, de még a reggeli órákban kialakul. A fájdalom nem nagyon erős, ám egyenletes, állandó. Mindig egy meghatározott ponton, általában közvetlenül a szegycsont alsó nyúlványa alatt, a gyomorgödörben jelentkezik. A nyombélfekély legbiztosabb jele, hogy amennyiben megkérdezik a beteget, hol fáj a hasa, egy ujjal mutat a gyomrára, és nem a tenyerével simít végig a has nagyobb felületén. Ez az éhgyomri fájdalom evésre enyhül, de 2-3 óra múlva rendszerint visszatér. Tipikus az éjszakai fájdalom, mely rendszerint egy-két óra között ébreszti fel a beteget. A fekély szakaszosan jelentkezik, pár hétig tartó pana-szok után rendszerint megszűnik, ám egy idő múlva ismét megjelenik. Van, akinek évente többször is kiújul, és van, aki évekig panaszmentes. Meteorológiai tényezők is befolyásolják, épp ezért a tavasz és az ősz a fekély "szezonja".

A fekély szövődményei

A legtöbb fekély ma már gyógyítható, szövődmények ritkán alakulnak ki. Néhány esetben azonban súlyos komplikációk jelentkezhetnek, amelyek az életet is veszélyeztethetik.

Átfúródás: a fekély átfúrhatja a gyomor és a nyombél falát, és továbbterjedhet a szomszédos szervekbe, elsősorban a májba és a hasnyálmirigybe. Ilyenkor a megszokottnál erősebb, szúró jellegű fájdalom lép fel, amely a hátba sugárzik és mozgásra, testhelyzet változtatásra felerősödik. Az átfúródás kórházi kezelést igényel. Általában gyógyszeres kezeléssel próbálkoznak, és ha nem segít, műtétet végeznek.

Kilyukadás (perforáció):

Ha a fekély a gyomornak vagy a nyombélnek a hasüreg felé néző részén helyezkedik és ott perforálódik, akkor ez életveszélyes helyzetet teremt. A hasüregbe csorgó gyomor- vagy béltartalom könnyen hashártyagyulladáshoz vezet, amelynek vérmérgezés, keringési sokk lehet a következménye. A perforáció hirtelen fellépő heves fájdalommal jár, amely az egész hasra kiterjed. Gyakran a vállban, légvételre is felerősödő fájdalmat érez a beteg. A mozgás a panaszokat fokozza, a betegek ezért igyekeznek egy testhelyzetben mozdulatlanul feküdni. Ha felmerül a perforáció gyanúja, haladéktalan sebészeti ellátás, műtét szükséges.

Vérzés: ez a leggyakoribb szövődmény. Ez nem feltétlenül nagy vérhányás vagy szurokszéklet formájában jelentkezik, bár az is előfordul. Jóval gyakoribb az ún. rejtett vérzés, ilyenkor semmi sem utal vérzésre, csupán a beteg lesz fokozatosan vashiányos. Ekkor a vérzés tényét a széklet laboratóriumi vizsgálata fedi fel, amellyel igazolható a mikroszkopikus mennyiségű vérzés is. A rejtett vérzés gyógyszeres kezelésre általában elmúlik. A nagyobb fokú vérzést többféle módon, leggyakrabban gyomortükrözést is igénybe véve szokták elállítani.

Szűkület: ha a fekély nem gyógyul megfelelően, a gyulladás újból és újból fellobban, a szövetek előbb-utóbb hegesedni kezdenek. Ennek következtében a gyomor alsó szakasza vagy a nyombél beszűkül, és ez emésztési panaszokhoz vezet. A táplálék nehezebben jut át a beszűkült szakaszon, ezért a beteg már kevés étel után is teltségérzetről, puffadtságról panaszkodik. Étvágytalan, gyakran ki is hányja az ételt. Szerencsére a mai korszerű kezelési eljárásokkal a szűkület ma már megelőzhető. Ha mégis kialakulna, gyógyszerrel és műtéttel gyógyítható.

A fekély gyógyítása

Ma már ritkán van szükség műtétre, de kiment a divatból a hosszas, kínos diéta is. A korszerű fekélyellenes szerek képesek a gyomorban és a nyombélben csökkenteni a sav mennyiségét, veszélytelen és kevesebb a mellékhatásuk. Egy kúra általában hat hétig tart, és valahányszor kiújul a betegség, meg lehet ismételni. Amióta tudjuk, hogy a Helikobakter fertőzés szerepet játszhat a betegség kiváltásában, a kezelés további gyógyszerekkel, antibiotikumokkal is kiegészül. A sikeres kezelés feltétele a baktérium teljes elpusztítása, ami nem könnyű feladat. Egyfajta antibiotikum nem is elég, általában két-három fajtára van szükség, és a szokásos kúráknál hosszabb ideig, 2-3 hétig kell szedni. Így a gyógyszerszámla sem elhanyagolható, mégis érdemes végigcsinálni a kúrát, hisz hosszú időre, akár egész életre megszabadulhatunk gyomorpanaszainktól.