A szív- és érrendszeri betegségek harmadát, a daganatos megbetegedések akár felét meg lehetne előzni egészséges táplálkozással. Persze a magyarokra nem csak ez a két, a táplálkozással szorosan összefüggő betegség jellemző. Cukros, sós, zsíros ételek, illetve tápanyagban szegényebb, koleszterinben gazdagabb húsok - ezek azok, amelyek a leginkább veszélyeztetik egészségünket.
A nyúlhús lenne az új csodafegyver a zsír- és koleszterinellenes hadjáratban? Sok szakember esküszik erre, miközben az étkezési szakértők kormányzati táplálkozási testület felállítását kezdeményezik.
A szív- és érrendszeri betegségek harmadát, a daganatos megbetegedések akár felét meg lehetne előzni egészséges táplálkozással. Persze a magyarokra nem csak ez a két, a táplálkozással szorosan összefüggő betegség jellemző. Cukros, sós, zsíros ételek, illetve tápanyagban szegényebb, koleszterinben gazdagabb húsok - ezek azok, amelyek a leginkább veszélyeztetik egészségünket.
Egyebek mellett erre hívják föl a figyelmet az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet szakemberei, akik önálló táplálkozási politikát dolgoztak ki, amelyhez független, kormányzati tanácsadó szerv, a táplálkozási testület felállítását kezdeményezik.
A Táplálkozástudomány Iskolája címmel szervezett konferencián egyébként az egészséges táplálkozás egyik új "csodafegyvereként" mutatták be a nyúlhúst. Peti Péter, a nyúlhús "prófétája" azon dolgozik, hogy a ma még inkább csak az ínyencek lakomája meghatározója legyen a mindennapok étkezésének. Zsír- és koleszterintartalma ugyanis alacsony, viszont a fehérjetartalma és aminosav-összetétele magas - ez a fogyókúrázóknak, a szív- és érrendszeri betegeknek sokat segíthet. Peti Péter szakmai adatokra hivatkozva mondja: a nyúlhús tápanyagszempontból hasznosabb valamennyi más húsnál. Könnyebben emészthető, mint más húsok, ráadásul úgy, hogy a hasznos tápanyagokból a lehető legtöbb jut a szervezetbe: az esszenciális aminosav hasznosítása még a csirkehúsénál is harminc százalékkal jobb.
Magyarországon egyébként a javasoltnál jóval magasabb energiabevitellel él a magyar férfiak 20, a nők 6 százaléka. A lakosság 20 százaléka elhízott, minden második ember küzd a túlsúllyal. Az átlagos szénhidrátbevitel nem éri el a minimálisan ajánlott 55 százalékát, a hozzáadottcukor-bevitel viszont meghaladja a javasolt 10 százalékot. Tejből és tejtermékből - napi fél liter tej mellett - sajt és túró fogyasztása lenne ajánlatos. Húsokból naponta 2-3 egység fogyasztása tanácsos, 1 egység hús, húskészítmény 10 dkg sovány sertéshúsnak vagy 4 dkg közepes zsírtartalmú felvágottnak felel meg. A túlzott zsírbevitel akkor jelent fokozott kockázatot, ha a bevitt napi energia több mint 40 százaléka zsírból származik.
Magyarországon a felnőtt férfiak 57, a nők 55 százalékának táplálkozásában a zsírbevitelből származó energia aránya nagyobb 40 százaléknál. A konyhasóbevitel nem haladhatja meg a 6 g/nap mennyiséget. Magyarországon a felnőtt férfiak átlagosan úgy négyszer, a nők pedig háromszor ennyit fogyasztanak.
A jövedelmi viszonyok is hatnak a táplálkozásra: ugyan a szegényebbek valóban kevesebb zöldséget, gyümölcsöt esznek, tejből 30 százalékkal alacsonyabb náluk az egy főre jutó fogyasztás, s nyilvánvalóan kevesebb jut teljes kiőrlésű gabonákra is, húsból viszont lényegesen, mintegy negyven százalékkal kevesebb jut, aminek van jótékony hatása is: az egészségre veszélyes telített zsírsavakból is kevesebb jut a szervezetükbe.
(2007.11.26. 11:14)
Kun J. Viktória - Népszabadság
