A fekélybetegek jól ismerik saját tüneteiket. Tudják, hogy az étkezés, egy keksz vagy kenyérdarab elrágcsálása azonnal enyhíti-e vagy éppen ellenkezőleg, az étkezést követően fél-egy órával fokozódnak-e a panaszaik. Az előbbi a gyomor-, míg az utóbbi inkább a nyombélfekélyre jellemző. Azt is tudja a gyakorló fekélyes, hogy melyek azok az ételek, italok, amelyek csökkentik vagy éppen fokozzák a panaszaikat.
Az elmúlt évtizedek során igen sokat változott a fekélybetegség kialakulásáról és kezeléséről alkotott véleményünk. A korszerű diagnosztikus módszerek mellett a fekély gyógyulását elősegítő új gyógyszercsoportokat fejlesztettek ki, és a korábbi radikális műtéti beavatkozásokkal szemben a gyomor bizonyos működéseit egyre inkább megőrző sebészi megoldások kerültek előtérbe.
Néhány évvel ezelőtt került a figyelem középpontjába egy Helicobacter pylorinak nevezett baktérium, ami a gyomor- és nyombélhurutos vagy fekélyes betegek gyomornyálkahártyájában, sőt, egyes ritka gyomordaganatokban is megtalálható, és ezeknek a betegségeknek a kialakulásáért részben felelőssé is tehető.
A kórokozó kimutatása sokféleképpen történhet. A gyomortükrözés közben vett apró szövetminta, a vér, a nyál, a széklet és a kilélegzett levegő is alkalmas lehet a fertőzöttség igazolására. Azonban a különféle eljárások pontossága, érzékenysége más és más, függ például a korábbi gyógyszeres kezeléstől.
Fekélybetegség persze baktériumfertőzés nélkül is kialakulhat. Ismert a stressz, a dohányzás, a helytelen táplálkozás szerepe. A legtöbb láz- és fájdalomcsillapító szedése esetén hosz-szabb-rövidebb idő után nő a fekély kialakulásának kockázata. Már egy-két ilyen hatású tabletta bevétele is elegendő lehet a betegség kialakulásához! Ilyenkor sokszor a súlyos szövődmény, legtöbbször az akár a beteg életét is veszélyeztető gyomorvérzés hívja fel a figyelmet a fekélyre.
Kezelési lehetőségek
Gyomorpanaszok esetén rendszerint gyomortükrözés elvégzését javasolja az orvos. A kellemetlen vizsgálat során egy hajlékony, ujjnyi vastag, mintegy másfél méter hosszú csövet vezetnek le a beteg torkán át a nyelőcsövébe, majd a gyomrába. A gasztroszkópnak is nevezett üvegszálas eszköz képet továbbít a gyomor belsejéből egy képernyőre. Jól láthatók a gyomornyálkahártya elváltozásai, sőt, apró fogóval szövettani minta is kicsíphető a kórosnak ítélt területekből. Így a gyomor súlyos daganatos elváltozásai is korábban felismerhetők, mint a hagyományos gyomorröntgennel.
A kezeletlen, hosszú évek óta fennálló gyomor- vagy nyombélfekély szövődményeket okozhat. A legsúlyosabb talán, hogy a gyomorfekélyből rosszindulatú daganat is kialakulhat, szerencsére ez a nyombélfekély esetén nem fordul elő. De mindkettő súlyos, életveszélyes vérzést okozhat vagy átfúrhatja a szerv falát, ez a perforáció. A gyomor, illetve a nyombél határán lévő záróizom hegesedhet, beszűkülhet, súlyos gyomorürülési zavarokat okozva ezzel.
A fekélybetegség hosszú, évekig tartó fennállása és a gyógyszeres kezelés hatástalansága esetén korábban a sebész gyakran csak a gyomor csonkolásával, a szerv felének, kétharmadának eltávolításával tudta a beteg panaszait enyhíteni.
Az elmúlt egy-két évtizedben azonban a savtermelést csökkentő korszerű szerek, valamint a Helicobacter pylori kóroki szerepének felismerése és antibiotikus kezelésének hatására, a fekélybetegség miatt végzett ilyen jellegű műtétek száma jelentősen lecsökkent. Szinte ritkaságszámba megy, ha ezt a gyógymódot kell a betegnél alkalmazni.
Nem változott viszont lényegesen a fekélybetegség akut szövődményei miatt végzett műtétek száma. Perforáció esetén a beteg általában hirtelen jelentkező, heves, késszúrásra emlékeztető fájdalmat érez a gyomorszája környékén. A fájdalom olyan erős, hogy a beteg összegörnyed, kiegyenesedni nem tud, és még a mélyebb légvétel is heves fájdalommal jár. Pulzusa szaporává válik, sápadt lesz, verítékezni kezd, elgyengül. Ezek a panaszok rendszerint órákon belül orvoshoz kényszerítik őt. A has röntgenvizsgálatakor gyakran kimutatható az a szabad hasüregi levegő, ami a gyomorból a belek közé jutott. Ritka kivételektől eltekintve a beteg életét ilyenkor a mielőbbi műtéti beavatkozás mentheti meg. A műtét során a gyomor- vagy nyombél falán keletkezett lyukat varrja be a sebész, és a hasüreg átmosásával igyekszik eltávolítani a hashártya gyulladását előidéző mérgező anyagokat.
Vérzés esetén a legfontosabb a vérzés elállítása. Erre mód lehet gasztroszkópia közben is, így a beteg esetleg megmenekülhet a műtéttől. De ha a vérzés napokon belül ismétlődik, az operáció elkerülhetetlen.
