Özvegycsináló szívinfarktus akkor fordul elő, amikor egy vérrög vagy koleszterinplakk elzárja a koszorúér bal elülső leszálló ágán lévő artériát, amely oxigénben dús vérrel látja el a szív elülső falát. A koszorúér bal elülső leszálló ágán lévő artéria teljes elzáródása súlyos probléma, amely azonnali kezelést igényel. A szívinfarktus késedelmes kezelése jelentős szövetkárosodáshoz és hegesedéshez vezet. Ez életveszélyes állapot, melyből a túlélést követően súlyos, állandó rokkantság alakulhat ki.
Nem minden szívinfarktus kezdődik szorító mellkasi fájdalommal vagy karzsibbadással. Van olyan szívinfarktus, amelyik lassan indul, csak enyhe diszkomfortérzéssel jár, és egyáltalán nincs közben mellkasi diszkomfortérzés. Vannak, akik észre sem veszik, hogy szívrohamuk volt.
A szívinfarktus tünetei egyénenként változóak lehetnek, illetve férfiaknál és nőknél is eltérő panaszokkal jelentkezhet a probléma. Fontos ugyanakkor ismerni a gyanúra okot adó szimptómákat, ugyanis az orvosok akkor képesek minimalizálni a károsodást, illetve akár teljesen leállítani a folyamatot, ha már korán sikerül beavatkozniuk.
A szívinfarktus lehetséges tünetei:
- mellkasifájdalomvagy diszkomfortérzés,
- légszomj,
- gyors vagy szabálytalan szívritmus,
- kar- vagy vállfájdalom,
- a fájdalom kisugárzik a lábba, a hátba, a nyakba és az állkapocsba,
- szédülés, gyengeség,
- ájulás vagy hirtelen szívmegállás,
- erős verejtékezés,
- hányás.
Kezelés
Bárki, aki úgy érzi, hogy szívinfarktusa van, vagy a környezetében lévő személynél erre gyanakszik, azonnal hívja a mentőket! A sürgősségi ellátás során a betegek az alábbi kezeléseket kaphatják:
- aszpirin- és vérhígító terápia a további rögképződés megakadályozására,
- oxigénterápia,
- nitroglicerin a véráram javítása céljából,
- trombolitikus gyógyszerek a vérrögök feloldása céljából.
A koszorúér bal elülső leszálló ágán lévő artéria elzáródását az orvosok perkután koronária intervenciónak (PCI) nevezett beavatkozással tudják kezelni. A műtét során a következő beavatkozásokat végzik el:
1. Az orvos bevezeti a katétert az ágyéki vagy a csuklóartériába.
2. Az orvos felvezeti a katétert a koszorúér bal elülső leszálló ágán lévő artériáig.
3. Ott leszívják a vérrögöt vagy felfújják a katéter csúcsán lévő ballont, és ez megnyitja az elzáródott artériát. Bizonyos esetekben mindkét műveletet végrehajtják.
4. Ezután behelyeznek egy hálócsövet az artériába, ezt hívják sztentnek. Miután a sztent a helyére kerül, kitágul és nyitva tartja az artériát, ezáltal már el tudja érni a szívet az oxigéndús vér.
További lehetőségek
Az orvosok figyelemmel kísérik a beteg szívinfarktus utáni felépülését. Általában 2-3 napot kell kórházban tölteni, ebből az első 24 órát intenzív osztályon. Miután a PCI eljárással megnyitották az artériát, az első néhány napban komplikációk léphetnek fel a szív elektromos működésében.
Az orvosok műtéti beavatkozást javasolnak, ha az artériákban máshol is tapasztalnak elzáródásokat. A szívinfarktus kezelésére vagy megelőzésére a következő műtéteket szokták elvégezni.
- Szívkoszorúér bypass graft: ezzel az eljárással úgy állítják helyre a szívbe vezető véráramlást, hogy a vért egy grafton keresztül vezetik el (ezt vénából vagy artériából vágják ki), és ezzel kikerülik az elzáródott érszakaszt.
- PCI vagy sztent beültetése egy másik olyan érszakaszba is, amely szintén a szívet látja el vérrel, ha az orvosok szivárgó vagy elzáródott szívbillentyűt találtak.
- Műszívbillentyű beépítésével a károsodott vagy megbetegedett szívbillentyűt kicserélik egy egészségesre. A beültetett szívbillentyű marha vagy sertés szívbillentyűje vagy fémből készül mechanikus műszívbillentyű.
Túlélési esélyek
Egy 2018-as tanulmány szerzői arra a következtetésre jutottak, hogy az özvegycsináló szívinfarktus halálozási kockázata a legmagasabb az összes szívroham közül, valamint ennek esetében a legmagasabb a szívelégtelenség és a stroke kialakulása kockázata is.
Az özvegycsináló szívinfarktus túlélése több tényezőtől függ:
- milyen gyorsan jut szakszerű orvosi ellátáshoz a beteg,
- milyen kezelést kap a beteg,
- mekkora a szívizomelhalás kiterjedése,
- a beteg általános egészségi állapota,
- más betegségek jelenléte.
Az alábbi kockázati tényezők csökkentik a szívinfarktus túlélési esélyét:
- idős kor,
- dohányzás,
- cukorbetegség,
- magas vérnyomás,
- magas koleszterinszint,
- perifériás artériák betegsége,
- krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD),
- krónikus májbetegség,
- korábbi stroke vagy rák.
Az kórelőzmények nagy mértékben meghatározzák a szívinfarktus túlélési esélyét. Azonban akik túléltek egy infarktust, azoknál nagyobb az veszélye, hogy kapnak egy másodikat is vagy egy stroke-ot.
