Új tanulmányt publikáltak az Oxford University Press kiadó Family Practice című folyóiratában, amely szerint a sztatinok széleskörű alkalmazása és a rákszűrési technológiák elterjedése befolyásolja az aszpirin hatásosságát. A tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy manapság már nem igazán indokolt aszpirint szedni a szív- és érrendszeri, illetve a daganatos betegségek elsődleges megelőzése céljából.
A legfrissebb kutatásokban a 70 évnél idősebb személyek csaknem fele számolt be arról, hogy naponta szed aszpirint még akkor is, ha eddig nem volt semmilyen szívbetegsége, és stroke-ja sem.
A kutatók először 30 évvel ezelőtt vizsgálták az aszpirin szív- és érrendszeri betegségmegelőző szerepét, és akkor arról számoltak be , hogy egyaránt csökkenti a végzetes és a nem végzetes kimenetelű szívroham esélyét. A későbbi kutatásokban viszont már azt is kimutatták, hogy akik legalább öt éve folyamatosan szednek aszpirint, azok körében ritkább a rák miatti halálozás, viszont nem mutatható ki csökkenés a szív- és érrendszeri megbetegedések miatti halálesetek számában, illetve a stroke előfordulásában, ám egyértelműen kimutatták a komoly vérzéses komplikációk előfordulásának esélyét.
Mi változott?
A legtöbb ilyen aszpirin-vizsgálat Európában és az Egyesült Államokban zajlott 2000 előtt toborzott pácienseken. Ám azóta eltrjedt a koleszterincsökkentő gyógyszerek széles körű használata, emellett a magas vérnyomást is egyre hatásosabban kezelik, egyre csökken a dohányzás mértéke, és egyre elfogadotabb a végbélrákszűrés.
A tudósok összehasonlították a régi és négy friss aszpirin-kutatás eredményeit. Az újabb vizsgálatok résztvevői leképezték a teljes lakosságnak azt a körét, amelyik elsődleges megelőzési célból szed aszpirint. A jelenlegi aszpirin-szedő társadalmi csoport idősebb, valamennyivel kevesebbet dohányzik és nagyobb valószínűséggel van 2-es típusú cukorbetegsége a régi vizsgálatok résztvevőihez képest.
A régebbi tanulmányokhoz hasonlóan a mostaniakban sem tudták igazolni az aszpirin halálozást csökkentő hatását, ám jelentős emelkedést mutattak ki a súlyos vérzések előfordulásában. Ráadásul az aszpirin két legfőbb előnyét sem sikerült bizonyítani: a rákos halálozások csökkenését és a nem halálos kimenetelű szívroham alacsonyabb kockázatát. Minden ezer, már legalább öt éve aszpirint szedő személyre néggyel kevesebb komoly szív- és érrendszeri betegség és héttel több súlyos vérzéses eset jutott, és nem volt változás a szív- és érrendszeri betegségek miatti halálozás számában a régebbi adatokhoz képest.
A sztatinok széles körű használata és a lakosság körében manapság egyre jobban elterjedő rákszűrés miatt az elsődleges megelőzés céljából szedett aszpirin a továbbiakban már nem csökkenti a rákos halálozás és a szívroham általános kockázatát. Tehát a jelenlegi terápiás és szűrési környezetben már nincs értelme elsődleges megelőzés céljából aszpirint szedni.
