Egyre növekszik a száma azoknak a megfigyeléseknek, amelyek szerint a környezeti kockázati tényezők meghatározó jelentőségűek a szív- és érrendszeri betegségek kialakulása szempontjából. Jól ismerjük a magas koleszterinszint, a cukorbetegség, az artériás magas vérnyomás, az elhízás és a dohányzás szerepét, míg a zaj és a levegőszennyezés szív- és érrendszeri betegségek kockázatát növelő hatását gyakran nem veszik figyelembe. Ráadásul ez annak ellenére sem történik meg, hogy folyamatos és globális jelenlétük nyilvánvaló tény.
A legfrissebb adatok szerint a levegőszennyezés a világon évente kilencmillió halálesettel hozható összefüggésbe (a nagy része szív- és érrendszeri betegség miatt következik be), a várhatóélettartam-csökkenés szempontjából pedig vetekszik a dohányzás hatásával. A zajszennyezés káros egészségügyi hatása leginkább az egészségben eltöltött életévek csökkenésében mutatható ki, ez több mint százmillió, valamilyen betegséggel terhelt életévet eredményez évente. Ha a levegőszennyezést nézzük, akkor megállapíthatjuk, hogy a Föld lakosságának a 90 százaléka olyan környezetben él, amelynek a levegőszennyezése meghaladja a WHO által javasolt 10μg/m3 értéket.
"Az európai légszennyezési határérték PM 2,5 μg/m3, ami 2,5-szer magasabb a WHO által javasolt értékhez képest. A határértéknek a WHO által javasolt szintre való csökkentése legkönnyebben úgy érhető el, hogy kivezetjük a fosszilis tüzelőanyagok elégetését - ezzel 400-500 000 európai ember idő előtti halálát kerülhetnénk el. Éppen azért azonnal csökkentenünk kell a határértéket" - hívta fel a figyelmet Thomas Münzel kutató, aki úgy folytatta: "A környezeti stressztényezők (a zajszennyezés és a levegőszennyezés) közvetlenül hozzájárulnak olyan szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához, mint a krónikus szívkoszorúér-betegség, a stroke , a cukorbetegség , a magas vérnyomás , de neurológiai betegségekhez is köthetőek. Ezeket a szív- és érrendszeri kockázati tényezőket az orvosok és a betegek maguktól nem tudják mérsékelni, csak a politikusok, mégpedig akkor, ha olyan zaj- és levegőszennyezési határértékeket írnak elő, amelyek betartásával megvédhetjük magunkat a környezeti stressztényezők káros hatásaitól."
Milyen lehetőségek vannak?
A kutatócsoport javasolt egy határérték-csökkentési folyamatot, amely megvéd minket a levegőszennyezés egészségügyi mellékhatásaitól. Ilyen lehet például az, hogy az aktív, egyéni levegőszennyezést csökkentsük otthoni légtisztító berendezésekkel, illetve alkalmazunk N95-ös szűrőképességű egyéni védőeszközöket. Az arcmaszkok nem hatékonyak a PM 2,5 szintű szennyezés kiszűrésében, ám az emberi viselkedés megváltoztatásával csökkenteni lehet a passzív kitettséget.
Ami a zajszennyezést illeti, a kutatócsoport szerint az a legjelentősebb mértékű közlekedési zajforrás, amit a 35 km/óránál gyorsabban haladó személygépkocsik és a 60 km/óránál gyorsabban haladó teherautók gumiabroncsa és az úttest súrlódása bocsájt ki. Éppen ezért, ha elektromos meghajtásra állítjuk át a közlekedést, az csak minimálisan fogja csökkenteni a közlekedési zajkibocsájtást. A közlekedésizaj-csökkentő általános eljárások között olyanok szerepelnek, mint a zajgátló falak a sűrűn lakott területeken, csendes útburkolat alkalmazása, valamint a sebességcsökkentés, különösen az éjszakai órákban. Mindemellett jelentős lehetőségek rejlenek az alacsony zajkibocsájtású gumiabroncsok kifejlesztésében és használatában. Mindezek az intézkedések külön-külön, elszigetelten csak viszonylag alacsony mértékű zajcsökkentést okoznak, ám ha kombináljuk őket a nagy forgalmú területeken, akkor viszont már igen jelentős hatást érhetnek el.
A repülőgépzajt csökkentő stratégiák jellemzően a lakott területeket elkerülő repülőútvonalak kijelöléséből állnak, valamint jellemző még az éjszakai repülési tilalom bevezetése és a folyamatos ereszkedéssel történő landolással kapcsolatos előírások bevezetése is (ilyenkor a repülőgépnek meredekebben kell megközelítenie a repülőteret, a gázkart alacsonyabb fokozatra kell kapcsolni, és kevesebbet lehet változtatni ereszkedés közben a gázkar állását - így kevesebb zajt fog kibocsájtani a gép). A vasúti zaj csökkentésének az általános stratégiái a következők: az öntöttvas fékbetétek kompozitanyaggal való helyettesítése, a vasúti sínek csiszolása és az éjszakai vasúti közlekedés megtiltása. Továbbá a zajszigetelő ablakok és a hálószoba csendes irányba való tájolása is csökkentheti a zajterhelést.
Thomas Münzel a jövőre nézve azt feltételezi, hogy ha "elismerjük a zaj- és levegőszennyezést egészségkárosító kockázati tényezőnek, és ezt a hagyományos orvosi ajánlásokba is felvesszük, az arra ösztönözheti a törvényhozást, hogy csökkentse a határértékeket, és így jelentősen javulni fog a szív- és érrendszeri egészségünk."
