Egymillióból sok-sok millió
A tradícióvá vált dohánymentes nap ötlete 1971-ben született, amikor Massachusetts állam kormányzója, Arthur P. Mullaney arra kérte a polgárokat, hogy egy napig ne gyújtsanak rá, és a pénzből, amit aznap dohányárura költöttek volna, egy helyi középiskolát támogassanak. Öt év múlva 1976. november 18-án már az Amerikai Rákellenes Társaság karolta fel a kezdeményezést. Sikerült is egymillió embert rábírniuk, hogy egyetlen napra bírják ki dohányzás nélkül. A WHO kezdeményezésére november harmadik csütörtökét nemzetközi szinten is füstmentes nappá nyilvánították.
A Magyar Kardiológusok Társasága (MKT) más orvostársaságokkal összefogva azt szeretné elérni, hogy ez az egy napos füstmentes időszak egy egész életen át tartson. A nikotin a heroinnál és kokainnál is erősebb függőséget okoz, és már néhány, napi 4 szál cigaretta elszívása után kialakul, és mindössze 7 nap alatt már függővé is válhatunk. A leszokás viszont ennél jóval tovább tart: teljes megvonás esetén minimum 4-8 hét alatt szűnik meg a függőség, a nikotinéhség azonban még évekig fennmaradhat. A statisztikai adatok szerint a világon mintegy 1,3 milliárd ember dohányzik.
Magyarországon a felnőtt lakosság egyharmada dohányzik rendszeresen, a személyenkénti cigarettafogyasztás meghaladja a kétezer szálat. Még belegondolni is szörnyű: tíz évvel korábban halnak meg azok a férfiak, akik dohányoznak!
Már a dohányzás abbahagyása után 20 perccel javul a vérkeringés a végtagokban, a pulzusszám és vérnyomás pedig normális szintre áll. Három nap után már a légutak is tisztulni kezdenek, könnyebb lesz a légzés, javul az ízérzékelés, szaglás. 10 éven belül pedig a tüdőrák kialakulásának kockázata megegyezik azokéval, akik sosem dohányoztak. Fontos, hogy tudjuk, a dohányzás mind a szívünkre , mind a tüdőnkre káros.
Gyulladást okoz
A dohányosok jelentős részénél súlyos légúti- és tüdőmegbetegedéseket okoz a krónikus gyulladás és rostpusztulás miatt, ezért a dohányzással töltött évek mentén fokozódó légzési nehézség lép fel. A már kialakult COPD, a krónikus bronchitis, fennálló asztma esetében a további dohányzás felgyorsítja a légzési funkciók romlását és csökkenti a kezelés eredményességét. Ereink, szívünk károsodása is markáns, mivel a lappangó érelmeszesedés mentén a szív koszorús ereiben, az agyat ellátó erekben és a végtagi artériákban is támad szűkület. De a dohányzás beleszól a vérkeringésbe azáltal, hogy trombózishajlamot okoz és a kiserekben a vérsűrűséget növeli. Ezért a lassan kialakuló koszorúér-elzáródás és a hirtelen fellépő és közvetlenül életet veszélyeztető szívinfarktus kialakulásáért is felelős.
Ha valaki mondjuk átesett már egy infarktuson és nem hagy fel a káros szenvedélyével, akkor komoly esélye van arra, hogy ez a súlyos állapot megismétlődjön nála - és a második infarktus már gyakran halálos. Életmóddal, szenvedéllyel, függőséggel kapcsolatos betegségeknél nem elég az egészségügyi rendszerre tolni a felelősséget, hogy majd az orvosok karbantartják a beteg állapotát! A dohányos fiatalok, felnőttek vagy már beteg páciensek leszokási elhatározása és életmódváltása is kell ahhoz, hogy le tudják tenni a cigarettát - hívja fel a figyelmet dr. Gellér László kardiológus professzor, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika elektrofiziológiai részlegének vezetője, a Magyar Kardiológusok Társasága tudományos bizottságának elnöke a Füstmentes Világnapon.
Aki abbahagyja a dohányzást, a következőket tapasztalja:
- 20 perc múlva a vérnyomás és a pulzus normalizálódik, a vérkeringés javul;
- 8-12 óra múlva a szén-monoxid szintje a vérben csökken, javul a fizikai közérzet;
- 24-48 óra múlva a vérből a szén-monoxid teljesen eltűnik;
- 2-3 nap múlva kevesebb nyák képződik a garatban, csökkennek a légzési panaszok, és a köhögés, krákogás;
- 5-7 nap múlva az ízlelés és szaglás javul, a lélegzet frissebb, a fogak tisztábbak, és az illető energikusabbnak érzi magát,a terhelést jobban bírja;
- 2-3 héten belül a megvonási tünetek enyhülnek vagy megszűnnek, és az illető már több órára is képes megfeledkezni a dohányzás csábításáról, a sóvárgásról;
- 2-3 hét múlva a vérrögképződés kockázata csökken az erekben;
- 4 hét múlva a köhögés és a légzési problémák rendeződnek, több lesz az energia, nagyobb az ellenállóképesség, kevesebb a légúti hurut;
- 2-3 hónap múlva a légzésfunkciós értékek javulhatnak;
- 1 év múlva a szív- érrendszeri betegségek kockázata a felére csökken;
- 2-3 év múlva a légúti betegség kialakulása és szövődményeinek kockázata (súlyos tüdőgyulladás) már nem magasabb a sosem dohányzókkal összehasonlítva;
- 5 év múlva a tüdő-, garat-, nyelőcső- és hólyagrák kockázata felére csökken;
- 5-10 év múlva a keringési betegségek és a trombózis (vérrögképződés) kockázata megegyezik a nemdohányzókéval;
- 10 év múlva a tüdőrák kockázata feleződik, csökken az osteoporosis (csontritkulás) kockázata;
- 15-20 év múlva a tüdő-, garat-, nyelőcsőrák és hólyagrák kockázata a nemdohányzókéval megegyezik.
