Világszerte, de különösen itthon a szív- és érrendszeri betegségek a vezető halálokot jelentik, ez igaz a pandémiás időszakra is. Emiatt különösen fontos, hogy időben felismerjük a szívelégtelenség jeleit, a megfelelő kezelés ugyanis jelentősen javítja a betegek életesélyeit.
A szívelégtelenség olyan kórkép, amikor a szív összehúzódó képessége csökken, és nem tudja ellátni a periférián lévő szövetek, szervek megfelelő vér- és tápanyagellátását, de olyan formája is van, amikor a szív nem tud kellőképpen elernyedni, ezért nem képes befogadni azt a vérmennyiséget, melyet a későbbiekben pumpálnia kellene. Habon Tamás egyetemi docens, a Magyar Kardiológusok Társaságának vidéki titkára elmondta, Magyarországon a teljes társadalom körülbelül két százaléka szenved ebben a betegségben.
Alacsonynak tűnhet a szám, de valójában200 ezer embert jelent. Ez nagy terhet ró az orvosi és a kardiológiai ellátórendszerre - mutatott rá a szakember. Hozzátette, a szívelégtelenség előfordulhat bármely életkorban, de főleg az idősebb korosztályban gyakori: a kétszázalékos teljes populációra eső gyakoriság a 65-70 év feletti betegeknél elérheti az 5-10 százalékot is.
A szívelégtelenségnek jellegzetes tünetei alakulnak ki - mutatott rá Habon. Tipikus tünet a nehézlégzés, a teljesítmény és a terhelhetőség fokozatos, nagymértékű csökkenése. A beteg először csak a nagyobb terhelést nem tudja végrehajtani, később már egy emelet megtétele is nehézségekbe ütközik, súlyos esetben pedig akár nyugalomban is fulladás jelentkezhet. Emellett jellemző még a láb megdagadása, valamint az éjszakai vizeletürítés - ekkor ugyanis távozik az ödémafolyadék a megdagadt lábakból. Gyakori még, hogy szívritmuszavara van a betegnek, esetleg szédül és el is ájulhat.
Ezekre a jelekre oda kell figyelni. A szívelégtelenség progresszív betegség, a betegek jelentős része kezelések nélkül akár egy éven belül meghalhat - hangsúlyozta a szakember. A szívelégtelenség kialakulásában más szív- és érrendszeri betegségek is szerepet játszhatnak: ha valakinek koszorúér-, szívbillentyű- vagy szívizombetegsége, nem jól kezelt magas vérnyomása , esetleg cukorbetegsége van, nagyobb eséllyel lesz szívelégtelensége is.
Fontos a gyors, megfelelő kezelés
Habon Tamás rámutatott: egy stabil, jól beállított szívelégtelenséggel küzdő beteg életkilátásai lényegesen jobbak, adott esetben 10-15 éven keresztül is élhet a betegséggel. Ma már számos olyan nagyon hatékony gyógyszeres kezelés áll rendelkezésünkre, amivel nemcsak a szívelégtelen betegek életét tudjuk meghosszabbítani, hanem az életminőségét is javítani tudjuk - hangsúlyozta. Hozzátette, a gyógyszeres kezelésen túl komoly eszközös lehetőségek is vannak: speciális életmentő, illetve szívfunkciót fenntartó pészméker, műszívkezelés - ha ezek nem segítenek, és a beteg egyéb kísérőállapota és életkora lehetővé teszi, akár szívátültetésre is sor kerülhet.
A szívelégtelen beteg maga is nagyon sokat tehet azért, hogy az állapota stabilizálódjon vagy ne romoljon: fontos betartani az orvos utasításait, megfelelően szedni a gyógyszereket, emellett oda kell figyelni a testsúlyra, a diétára, a vérnyomásra, a pulzusra, valamint a modern irányelvek szerint előre megtervezett, személyre szabott enyhe testmozgást is szoktak javasolni a szívelégtelen betegeknek.
Hogyan vigyázhatunk a szívünkre?
A Szív Világszövetsége kezdeményezésére 2000 óta a világon mindenütt egyszerre rendezik meg a Szívünk Napját, melyhez Magyarország már az első évtől kezdve csatlakozott. A Magyar Kardiológusok Társasága minden év szeptemberének utolsó vasárnapján, a Szívünk Napján hívja fel a figyelmet a szív- és érrendszeri betegségek gyakoriságára és a megelőzési módszerekre.
Ebben az évben a Magyar Kardiológusok Társasága a Testnevelési Egyetemmel közösen szervezi meg a Szívünk Napját szeptember 26-án, vasárnap.
"Mint minden más betegség esetében, a korai felismerés, a megelőzés, a gyógyszeres kezelés, az életmódbeli tanácsok és egy ilyen kampány, egy figyelemfelhívó nap, mint a Szívünk Napja rendkívül fontos lehet nemcsak a szívelégtelenség, de az összes szívérrendszeri betegség szempontjából" - mondta Habon Tamás.
A Szívünk Napja a Magyar Kardiológusok Társaságának legnagyobb olyan eseménye, ahol a lakosság széles körét várják többek között érdekes előadásokkal, beszélgetésekkel, ahol a szív- és érrendszeri betegségek tüneteiről, megelőzéséről, lehetséges kezeléséről kaphatnak információt. Az oktató jelleg mellett pedig szűrővizsgálatokat is végeznek: a vérnyomásmérés mellett a vérzsír-, a koleszterin- és a vércukorszintet is megmérettethetik az érdeklődők, de lesz érszűkület- és EKG-vizsgálat, továbbá idén speciális érultrahangszűrésre is lesz lehetőség.
Az interjút készítette: Mikula Szilvia, Dehir.hu
