A szorongás a szívbetegségek egyik ismert kockázati tényezője. Korábban már kimutatták a kutatásokban a szorongás, a depresszió, valamint a szívkoszorúér-betegség közötti kapcsolatot . Egy elemző kutatásban azt derítették ki, hogy a szorongó embereknek 48 százalékkal magasabb a kockázatuk arra, hogy szívbetegségben fognak meghalni.
A legújabb kutatások alapján már egyértelművé vált, hogy a szorongás egészségi kockázata rendkívül komoly, és ezt az állapotot mihamarabb szakszerűen kezelni kell. Az egészség miatti szorongás úgy írható le, hogy a páciens feleslegesen aggódik amiatt, hogy súlyos betegséget kap, és valós betegség hiányában is orvosi segítséget keres.
Az egészségük miatt szorongók félreértelmezik a fizikai tüneteiket és hibásan arra következtetnek, hogy súlyos betegek, emiatt pedig gyakran újra meg újra orvoshoz fordulnak ugyanazzal a tünettel. Ennek az intenzívebb formájában az egészség miatti szorongás hipochondriába fordul át.
Az egészség miatti szorongás és a szívbetegségek
Az egészség miatti szorongás és a szívbetegségek közötti kapcsolatot vizsgáló kutatócsoportot Line Iden Berge vezette, aki a norvégiai Helse Bergen Kórház munkatársa. A kutatási eredményeket a BMJ Open című folyóiratban publikálták . Berge kutatócsoportja a norvégiai Hordaland Health Study (HUSK) nevű kutatás alanyait vizsgálta.
Ebben a hosszútávú kutatásban a vizsgálati alanyokat 12 éven át követték, és a kutatásban együttműködött a norvég Nemzeti Egészségi Szolgálat, a Bergeni Egyetem és más egészségügyi szolgáltatók. A kutatás 7 052 résztvevője 1953 és 1957 között született. Olyan kérdésekre kellett válaszolniuk, amelyek az egészségi állaputokat, az életmódjukat és az iskolai végzettségüket derítették fel. A teljes kutatási időszak alatt 234 résztvevőnek, azaz a teljes minta 3,2 százalékának volt iszkémiás esete - vagy szívrohama, vagy pedig anginája.
Az egészség miatti szorongás ennyire káros
A nyomon követési időszak alatt kétszer annyi egészsége miatt szorongó személynek volt szívbetegsége azokhoz képest, akik nem számoltak be semmilyen szorongásról. Az egészség miatti szorongásos esetek 6,1 százalékában alakult ki iszkémiás szívbetegség (IHD), viszont a szorongást nem mutató esetekben mindössze 3 százalék volt ez az arány.
Mivel a résztvevők országos felmérésben vettek részt, amely a szívbetegségekre fókuszált, ezért a kutatás alatt részletesen megvizsgálták a szívük állapotát. A Szív- és érrendszeri betegségek Norvégiában című nemzeti program 1994 és 2009 között zajlott, tehát a kutatásban a résztvevők kórházi adatait és zárójelentéseit 2009-ig követték nyomon.
Az ismert szív- és érrendszeri kockázati tényezők figyelembevétele után a kutatók azt találták, hogy 73 százalékkal magasabb a szívbetegség kockázata az egészségük miatt szorongó személyek körében. A szívbetegség jól ismert kockázati tényezői mellett, mint például a dohányzás, a magas koleszterin, az egészségi állapot miatti szorongás is magas kockázati tényezőnek minősült. A szívbetegség kockázata egyenes arányban növekedett a szorongás bevallott mértékével; minél intenzívebb az egészség miatti szorongás, annál magasabb a szívbetegség kockázata. Ami a nemeket illeti: apró kockázatemelkedés tapasztalható az egészségük miatt aggódó nők esetében a férfiakhoz képest.
Bízzunk a szívünkben!
A pontos összefüggések felderítését nehezíti, hogy az egészség miatti szorongás általában más mentális betegséggel is párosul, például az általános szorongással és a depresszióval, ezért nehéz különbséget tenni a szorongás különböző fajtái között, és alig lehet tudni, hogy ezek miként befolyásolják a szívbetegségek kockázatát.
Másik oldalról megközelítve a problémát: a szervezetünk állandó készenlétben tartása növelheti a szív- és érrendszeri betegségek jövőbeli kockázatát. Mindez pedig a betegeket és az orvosokat egyaránt nehéz helyzetbe hozza. Segíthet a szorongó betegen, ha azt mondjuk neki, hogy a szorongása nem a szívbetegség tünete, másrészt viszont csak még idegesebb lesz, ha azt mondjuk neki, hogy ha folyton aggódik az egészségi állapota miatt, az idővel szívbetegséget okozhat.
A kutatók kijelentették: "Ezek a kutatási eredmények jól mutatják be az orvosok dilemmáját: vagy biztosítjuk a beteget arról, hogy a szorongásának a jelenlegi fizikai tünetei nem szívbetegséget jeleznek, vagy éppen ellenkezőleg azt hangsúlyozzuk, hogy a szorongás miként lesz idővel a szívkoszorúér-betegség kiváltó oka." A tudósok azt a következtetést vonták le, hogy "ezek a kutatási eredmények arra ösztönzik a betegeket, hogy keressenek gyógymódot a szorongásukra, és egyúttal bízzanak jobban a szívük egészségében."
