Mennyit dobban?
Az emberek és a csirkék kilógnak a sorból, mivel az emberi szív (edzettségtől és élettartamtól függően) körülbelül 2,2 milliárdot, a csirkék szíve 2,17 milliárdot ver. A legtöbb állaté viszont az egymilliárdos érték körül ingadozik: ilyen a ló, disznó, nyúl, elefánt, macska, vagy bálna.
Akár nagy, akár kicsi, akár kövér, akár erős, akár gyors, akár lassú - úgy tűnik, mindannyiunk számára van egy varázslatos érték.
Ez a viszonylag kisméretű szerv - tulajdonképpen egy izomcsomó, üregekkel és átjárókkal, belső elektromos vezérléssel - egészen fantasztikus teljesítményre képes. Nem véletlen, hogy az emberi technikának csak a legutóbbi időben sikerült megközelítően lemásolni, műszívként működtetni ezt a "biotechnológiát".
A szív nagyságát általában az egyén zárt ökléhez hasonlítják. A nők szíve átlagosan 250-300 g, a férfiaké 300-350 g. A szívverések gyorsaságát és szabályosságát egy finoman felépített és beállított rendszer szabályozza. Ezt a rendszert idegi és környezeti tényezők is befolyásolják, így a keringés minden pillanatban képes alkalmazkodni a szervezet változó szükségleteihez.
Érdekes!
Az emberi szív a magzati fejlődés negyedik hetében kezd el dobogni, és egy átlagos, felnőtt embernek naponta százezerszer húzódik össze és ernyed el - bár a nők szíve percenként nagyjából nyolc dobbanással többet dolgozik. A XIX. századig nem létezett eszköz a szívverés hallgatására, addig az orvosok a fülüket tették a beteg mellkasára és direktben hallgatóztak. René Théophile Hyacinthe Laennec volt az, aki először helyezett a beteg mellkasára egy kartonpapírból hajtogatott tölcsért, később egy körülbelül 30 cm-es csövet. Ő ezek segítségével hallgatta meg a tüdő- és szívhangokat.
