A reggeli elhagyása egyértelmű összefüggést mutat a keringési rendszer megbetegedése miatti megnövekedett halálozási kockázattal, különösen a stroke miatti halálozással - áll a Journal of the American College of Cardiology folyóiratban közzétett tanulmányban.
Miután számításba vették a kutatásban részt vevő személyek életkorát, nemét, származását, társadalmi és gazdasági státuszát, életmódját, testtömeg-indexét és a betegségeit, arra az eredményre jutottak, hogy akik sosem reggeliznek 87 százalékkal magasabb volt a szív- és érrendszeri betegségek miatti halálozási aránya a rendszeresen reggelizőkhöz képest - nyilatkozta Dr. Wei Bao, az Iowai Egyetem epidemiológus adjunktusa és a tanulmány vezető szerzője.
"A reggelit hagyományosan a legfontosabb vagy az egyik legfontosabb étkezésnek tartjuk, de arról nincsenek egyértelmű adataink, hogy ténylegesen is igaz-e ez. A mi tanulmányunk azok közé tartozik, amelyek hosszú távon is hasznos, igazi bizonyítékokat hoznak a témáról" - mondta Dr. Bao.
"Van néhány szív- és érrendszeri kockázati tényező - például a cukorbetegség, a magas vérnyomás és a rendellenes lipidszint" - mondja a szerző. "A mi kutatási eredményeink beállnak abba a sorba, amely támogatja azt a véleményt, hogy egyértelműen kimutatható: a reggeli kihagyása ugyanolyan komoly kockázati tényező, mint az eddig ismertek."
A kutatásban 1988-1994 között 6 550 amerikai felnőtt vett részt, akik 40-75 év közöttiek voltak; arról nyilatkoztak a Nemzeti Egészségügyi és Táplálkozási Felmérésben, hogy milyen gyakran reggeliznek. A kérdőívben lehetőségük volt a válaszadóknak meghatározni, hogy mit értenek reggeli alatt.
A kutatásban részt vevő felnőttek egészségügyi állapotát egészen 2011-ig követték. Az átlagosan 18,8 évig tartó nyomonkövetési időszakban összesen 2 318 halálozás történt, és ebből 619 szív- és érrendszeri okokra volt visszavezethető.
A kutatók megvizsgálták, hogy az elhalálozottak milyen gyakran reggeliztek életük során, különösen figyeltek a szív- és érrendszeri okok miatt meghalt személyek adataira. Korábban az 5,1 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy soha nem reggelizik, 1,9 százalékuk ritkán, 25 százalékuk bizonyos napokon és 59 százalékuk minden nap reggelizett. A minden nap reggelizőkhöz képest azok, akik sosem reggeliztek, gyakrabban haltak meg a szívbetegség és stroke miatt - áll a tanulmányban.
Ezek az összefüggések szignifikánsak voltak és függetlenek a társadalmi-gazdasági státusztól, testtömeg-indextől és a többi szív- és érrendszeri kockázati tényezőtől - jegyzeték meg a tanulmányban. "Jelenlegi ismereteink szerint ez az első olyan elemzés, amely a reggeli kihagyása és a szív- és érrendszeri halálozás kockázatát kutatja" - írták a szerzők.
A kutatásnak van néhány korlátja, például az adatok között nem szerepel, hogy milyen ételeket és italokat fogyasztottak reggelire, és hogy vajon változott-e a vizsgálati alanyok reggelizési szokása a kutatás nyomonkövetési időszaka alatt.
Fontos viszont, hogy a kutatás csak összefüggést talált a reggeli kihagyása és a korai halálozás között, és nem bizonyította, hogy a reggeli mellőzése egyértelműen halálos következményekkel jár. További kutatások során kell megállapítani, hogy ennek az étkezésnek a kihagyása egyértelműen rövidíti-e az élettartamot, és hogy mi az oka ennek az összefüggésnek.
A reggeli kihagyásának a kiterjedt összefüggései
A tanulmány általában megjegyzi, hogy a reggeli kihagyása összefügg az elhízás, a koleszterinszint vagy vérzsírszint megemelkedése a magas vérnyomás, a kettes típusú cukorbetegség, a metabolikus szindróma és a szívbetegségek kockázatával.
A Circulation című folyóiratban közöltek egy tanulmányt 2013-ban, amelyben kimutatták, hogy a reggeli a férfiak körében szívkoszorúér-betegség szignifikánsan alacsonyabb kockázatával jár együtt. A mostani, új kutatás "nagyon alapos munka" - mondta Krista Varady az chicagoi Illinois Egyetem docense, aki nem volt tagja a kutatócsoportnak. "Mindenesetre az a fő szempont, hogy azok a kutatási alanyok, akik kihagyták a reggelit, egyben a legegészségtelenebb életmódot folytatták" - mondta a Varady. "Ezek a személyek egykor dohányosok, nagyivók, fizikailag inaktívak voltak, valamint rossz táplálkozási szokásaik voltak, és a családjuk jövedelme alacsony volt." Ezek mind olyan tényezők, amelyek kiemelkedően magas szív- és érrendszeri kockázati csoportba sorolja az embereket. "Észrevettem, hogy a tanulmányban próbálták kontrollálni ezeket a zavaró tényezőket, de szerintem nehéz elszakítani a reggeli mellőzését az egészségtelen életmódtól" - mondta Varady.
Vannak olyan kutatások (néhányban állatkísérleteket is végeztek), amely szerint az átmeneti böjt csökkentheti az elhízás és az ezzel együtt járó betegségek kockázatát, például a nem az alkoholizmus miatt kialakuló zsírmáj, a cukorbetegség vagy a rák rizikóját. A jelenlegi kutatásra utalva Longo professzor felhívta a figyelmet arra, hogy az átmeneti böjt miatti reggelielhagyást körültekintően kell kezelni. "Az átmeneti bötjölésnek vannak nagyon jó és nagyon rossz módjai" - mondta Longo professzor. "Mindenesetre érdemes fejben tartani, hogy a) 12-13 órán keresztül próbáljuk böjtölni, vagy b) ha 16 órán keresztül kívánunk böjtölni, próbáljuk meg a vacsorát kihagyni és ne a reggelit vagy az ebédet."
