szivderitok A Magyar Kardiológusok Társaságának szakmai felügyeletével

A szívünk meghatározhatja, mit érzünk fájdalomnak

Van, hogy egy külső inger erős és fájdalomként éljük meg, máskor ugyanazt sokkal kevésbé. Úgy tűnik, ennek köze van a szívverésünkhöz is.

A szívünk gyorsabban ver, ha például valami izgalmasra vagy félelmetesre gondolunk - fizikailag semmi nem történik velünk, mégis száguld a szívünk, tehát az agyunk hat rá. Ha másik oldalról hozunk példát: a reggeli testmozgás, ami megdobogtatja a szívük, jobb kedvre derít minket - ott tehát a szív hat az agyra. Az agyunk és a szívünk tehát kiegészíti egymás működését. Egy új tanulmányból most kiderül, hogy ugyanazt a külső ingert miért érezzük néha erősebbnek, máskor gyengébbnek, miközben az inger erőssége ugyanaz - illetve mi köze minennek a szívverésünköz és az agyi koncentrációnkhoz.

Az észlelési tévedéseknek köze van a szívritmushoz és ahhoz, hogy mennyire tudnak az alanyok koncentrálni arra, hogy mit éreznek.
Az észlelési tévedéseknek köze van ahhoz, hogy mennyire tudnak az alanyok koncentrálni. Kép: GettyImages

A lipcsei Max Planck Humán Kognitív és Agyi Tudományok Intézete és a berlini Pszichológiai és Agykutatási Intézet tudósai azt a feladatot tűzték maguk elé, hogy felderítsék ennek az összefüggésnek a részleteit. A tanulmány az Amerikai Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Akadémiájának Kutatási Jelentésében látott napvilágot.

Gyengeáramú elektromos sokk

A kutatók 37 önkéntest toboroztak, akikkel összesen 960 kísérletet végeztek el. Ezek közül 800 esetben gyengeáramú elektromos sokkot adtak a kísérleti alanyok bal kezének középső vagy mutatóujjának. A kísérleti alanyok jelezték, ha érezték az áramütést, és azt is, hogy melyik ujjukban érezték. A kutatók azt közölték a kísérleti alanyokkal, hogy minden kísérleti körben alkalmazzák az áramütést, ám 160 esetben elmaradt az elektromos stimulus.

Ugyanennek a kutatócsoportnak korábbi kutatásaiból kiderült, hogy a szisztolé alatt, amikor a szív kipumpálja a vért a szervezetbe, az emberek kevésbé képesek érzékelni és lokalizálni a gyenge elektromos sokkot a diasztolés fázishoz képest, amikor a szív megtelik vérrel.

Minden kísérleti körben készítettek EEG-felvételt, hogy rögzítsék az agyi elektromos tevékenységet, valamint EKG-t, hogy a szív elektromos aktivitását is fel tudják venni. A kísérleti alanyok nem minden esetben érzékelték helyesen, hogy elektomos sokkot kaptak, és azt sem, melyik ujjukba. A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy a tévedéseknek köze van-e a szívritmushoz és ahhoz, hogy mennyire tudnak az alanyok koncentrálni arra, hogy mit éreznek.

Két mechanizmust figyeltek meg, amelyekből meg lehet érteni, miképpen befolyásolja a szív munkája az érzékelési folyamatot, tehát észreveszi-e az illető az ingert vagy elsiklik felette a figyelme.

Az első mechanizmus

Ez azt mutatja meg, hogy a szívverés fázisa miként befolyásolja azt, hogy mit érzünk és mit nem érzünk. Az derült ki, hogy a szervezet nagyjából másodpercenként (a szívritmus ütemével egyezően) készül fel arra, hogy figyelmen kívül hagyjon vagy épp fokozottan reagáljon egy ingerre.  A kutatók azt figyelték meg, hogy diasztolé alatt a szervezeten végigáramló és összegyűlő vér nyomása, valamint a szív összehúzódása egy előre jelezhető, várható stimulus, amely nem érdemel tudatos figyelmet a szervezettől - hiszen így működik a szív, ez a normális jelenség. Az ilyenkor érkező külső ingerek kevesebb figyelmet kaptak a szervezet részéről, belesimultak az élettani folyamat miatt érzett ingerbe. A kiváltott hatás akkor volt nagyobb, ha az diasztolés fázisban érkezett, amikor a szervezet nem számított semmilyen ingerre a maga működése során - így a külső inger váratlannak számított. 

A második mechanizmus

A másik kapcsolódó folyamat, amelyik összeköti a szívet és a szenzoros érzékelést, úgy tűnik, hogy attól függ, éppen kívülre vagy belülre fókuszáljuk-e a figyelmünket.

Az agyunk egy másik elektromos aktivitási tulajdonsága a szív elektromos potenciálja (HEP), ez azt jelezi, hogy mennyire vagyunk tudatában a pillanatnyi szívritmusunknak. A kutatók felfedezték, hogy ha az önkéntesek HEP értéke magas volt, tehát odafigyeltek rá és emiatt épp érzékelték, hogy akkor milyen ritmusban dobog a szívük, azok rosszabbul érzékelték és lokalizálták az elektromos sokkot. "Úgy tűnik, hogy ez a figyelmünk külső környezeti ingerek és belső, szervezeti ingerek közötti mozgásának az eredménye" - magyarázza Esra Al, kutatásvezető. Nem maradt elég figyelem a külső inger "észrevételére".

Az agy gyorsan képes váltani a tudatos figyelmet a belső érzékelés (például a levegővétel vagy a szívritmus) és a külső érzékszervi hatások között. Úgy tűnik azonban, hogy nem vagyunk képesek egyszerre mindkét hatásra figyelni! Ezt szokták használnifájdalomesetén: "a lélegezz mélyet, koncentrálj a lélegzésre" a belső fókuszra helyezi a hangsúlyt és a külső (vagy más belső) ingerekre kevesebb figyelem marad, azok intenzitását kisebbnek érezzük olyankor. 

Értékelje a cikket!

Hogy érzi magát? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapota?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzi most magát fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzi magát?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+29, +34 °C
Minimum:
+18, +24 °C

Hazánkban vasárnap délelőtt sok napsütésre van kilátás, gyorsan melegszik a levegő.

Egészséget befolyásoló hatások:
erős

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag