Mi ez a beavatkozás?
Míg a képalkotó eljárások (CT, MR) az agy szerkezetbeli változásait mutatják, addig az EEG (elektroenkefalográfia) az agy elektromos tevékenységét vizsgálja a fejbőrre helyezett elektródákon keresztül. Szűkebb értelemben egy olyan elektrofiziológiai mérőeszközről van szó, amellyel az idegsejtek elektromos aktivitását valós időben lehet regisztrálni. Az EEG tágabb értelemben véve olyan mérőeljárás, amelynek segítségével kimutathatóak bizonyos betegségekre jellemző agyi működészavarok. A módszert csak kórházakban, speciális központokban alkalmazzák.
Mikor van szükség rá?
Az EEG felhasználási területe ma, a modern képalkotó vizsgálóeljárások birtokában megváltozott, bizonyos értelemben beszűkült. Jelenleg elsősorban bizonytalan rosszullétek, eszméletvesztések esetén van szükség EEG-vizsgálatra olyan esetekben, amikor felmerül az epilepszia gyanúja. A módszer alkalmas arra is, hogy az epilepsziás rohamokat megkülönböztesse más jellegű, így például migrénes vagy pszichogén eredetű rohamoktól. Utóbbi hasonlít az epilepsziás rohamra, de nem idegrendszeri zavar okozza, hanem lelki, pszichológiai folyamatok. Hasonló rohamot okozhat az úgynevezett szubkortikális mozgatóközpont károsodása is, amelyet EEG segítségével szintén el kell különíteni az epilepsziától. A módszer lehetővé teszi azt is, hogy az epilepsziás rohamoknál lokalizálni lehessen az epilepsziás gócot, így az műtéttel jól eltávolítható lehessen.
Az EEG-vizsgálattal kimutathatók lehetnek azok az elektromos működésváltozások is, amelyeket például agydaganat, stroke, fejsérülés, gyulladásos idegrendszeri betegségek (agyvelőgyulladások) okoznak. A vizsgálattal felmérhető azok súlyossága, illetve feltérképezhető az is, hogy mely agyterületeket érinti a zavar.
Az EEG-nek az alvás- és tudatzavarok vizsgálatában is fontos szerepe van. Segítségével el lehet egymástól választani az organikus eredetű enkefalopátiát (így nevezik orvosi nyelven az agy különböző eredetű globális működészavarait) és a pszichiátriai eredetű szindrómákat is. Az EEG kómában lévő betegeknél prognosztikai eszközként is használható, illetve alkalmas arra, hogy altatás során az alvás mélységét monitorozzák vele.
Az elektroenkefalográfia az agyhalál beálltának megállapítására is alkalmas.
Mit diagnosztizálnak vele?
EEG segítségével elsősorban epilepszia, illetve bizonyos speciális enkefalopátiák (globális agyi működészavarok) diagnosztizálhatóak, így leginkább azok gyanúja miatt van szükség ilyen vizsgálatra. Az EEG-nek fontos szerepe van az epilepszia differenciáldiagnózisában is. A vizsgálat eredménye főképp a gyógyszerválasztást segíti, illetve követhető vele a készítmény hatékonysága is. Az epilepszia mellett az EEG alkalmazásával több neurológiai betegség is diagnosztizálható, felmérhető azok súlyossága. Feltérképezhető az is, hogy a zavarok mely agyterületeket érintik.
Milyen gyanú esetén van szükség rá?
A legtöbbször epilepszia gyanúja miatt végeznek EEG-vizsgálatot.
Hogyan kivitelezik a beavatkozást?
A vizsgálatot nyugalomban, fekvő helyzetben végzik úgy, hogy a hajas fejbőrre kis ellenállású, fémből készült makroelektródákat helyeznek. Az elektródák általában egy speciális sapkán vannak, az tartja őket helyben. A vizsgáló a beteget időnként megkéri arra, hogy sóhajtson, pislogjon, nyissa vagy csukja a szemét, figyelje a villogó fényt (amely előidézheti az epilepsziás rosszullétet, illetve az okozhat zavart az agyi elektromos tevékenységben).
Bizonyos esetekben szükség lehet alvásmegvonásos EEG-re is. Ehhez az szükséges, hogy a beteg a vizsgálat előtti éjjel ne aludjon. A beavatkozás során nemcsak az ébrenléti, hanem az alváskor jelentkező agyi aktivitást is vizsgálják. Az alvásmegvonás azért szükséges, mert általa lehet kiváltani azokat a kóros működészavarokat, amelyek rávilágíthatnak egyes agyi problémákra, azok okára.
Epilepszia gyanúja esetén végezhetnek úgynevezett EEG-monitorozást is. Ezt úgy kell elképzelni, mint a 24 órás EKG-monitorozást, csak ennek során nem a szív elektromos tevékenységét követik nyomon, hanem az agyét. A vizsgálathoz a betegnek jellemzően a kórház EEG-laborjában kell maradnia. Ilyen jellegű vizsgálatot végképp csak speciális ellátóhelyeken végeznek.
Mennyi időt vesz igénybe?
A rutin EEG-vizsgálat jellemzően 20-30 perc alatt készül el. Az alvásmegvonásos EEG értelemszerűen hosszabb, hiszen a beteget nemcsak ébren, hanem az elalvási időszakban és alvás közben is monitorozzák.
Milyen szakorvos végzi?
EEG-vel neurológus és neurofiziológus szakorvos foglalkozik, de a vizsgálatot csak speciális centrumokban, illetve kórházakban végzik.
Hogyan kell készülni rá?
Az EEG-vizsgálatnak nincs különösebb előkészülete, nem szükséges rá éhgyomorra érkezni, előtte bevehetők a rendszeresen szedett gyógyszerek is. Az orvost ugyanakkor tájékoztatni kell az alkalmazott készítményekről, egyes gyógyszerek hatása ugyanis regisztrálható az EEG-n. Alkoholt nem szabad fogyasztani a vizsgálat előtt. Ha alvásmegvonásos EEG-t végeznek, akkor a vizsgálat előtti éjjel nem szabad aludni.
Mire kell figyelni utána?
Nincs különösebb teendő a vizsgálat után: a beteg folytathatja szokásos napi rutinját.
Jár sugárterheléssel?
Az EEG-vizsgálat nem jár sugárterheléssel.
Jár vele fájdalom?
Az EEG nem jár fájdalommal.
Kinél nem végezhető?
A vizsgálat – szülői segítséggel, megfelelő kooperáció mellett – gyerekeknél, sőt csecsemőknél is elvégezhető.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Vida Zsuzsanna PhD neurológus főorvosnak.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Olvassa el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Melegfront
Maximum:
+16 °C
Minimum:
+3 °C
Túlnyomóan borult lesz az ég, és sokfelé várható eső, zápor. Az Alpokalja magasabb részein havazás is lehet. Az északi, északkeleti szél a Nyugat-Dunántúlon és északkeleten helyenként élénk marad. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában 5 és 11, a Nyugat-Dunántúlon 2 és 5 fok között alakul. Napközben melegfront érezteti hatását, ami miatt a frontérzékenyek tünetei ismét felerősödhetnek.