Önnek van jó stresszkezelési technikája?
Nem a stresszforrás a ludasA Pennsylvania Egyetem kutatói azt állítják, hogy a közhiedelemmel ellentétben nem maguk a stresszforrások, hanem az azokra adott válaszok határozzák meg, okoznak-e valamilyen egészségügyi következményt.
Stresszforrás vs. rá adott válaszok
Almeida és munkatársai az amerikai középkorúakat vizsgáló széles körű MIDUS tanulmány résztvevőinek adatait elemezték, és azt vizsgálták, milyen összefüggés áll fenn a hétköznapi stresszes események, az ezekre adott válaszok és az emberek tíz évvel későbbi egészségi állapota között. A szakértők kétezer emberrel telefoninterjút is készítettek nyolc egymást követő este, mely során az előző 24 órában történtekről, vagyis időbeosztásukról, kedélyállapotukról, testi tüneteikről, termelékenységükről és a bekövetkezett stresszes eseményekről kérdezték őket.Ezzel párhuzamosan a nyolc nap alatt négy alkalommal nyálmintát is vettek tőlük, amelyben a stresszhormon, a kortizol szintjét vizsgálták.A kutatók kimutatták, hogy azok az emberek, akiket a hétköznapi stresszforrások felbosszantottak, és még az esemény bekövetkezte után is rágódtak rajta, tíz évvel később nagyobb valószínűséggel szenvedtek krónikus betegségekben, különösen ízületi gyulladás és szív-érrendszeri eredetű fájdalomban.
Az Annals of Behavioral Medicine internetes kiadásában megjelent tanulmányban Almeida azt állítja, hogy bizonyos típusú emberek nagyobb valószínűséggel tapasztalnak stresszes eseményeket az életükben. A fiatalabbaknak például több stresszben van részük, mint az idősebbeknek, a magasabb kognitív képességekkel rendelkezőbbek több stresszt tapasztalnak, mint az alacsonyabb kognitív képességűek, és a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők is több stresszt élnek át, mint a kevésbé iskolázottak.

"Az az érdekes, hogyan birkóznak meg ezek az emberek a stresszel" - magyarázza a szakértő. "Kutatásunk azt mutatja, hogy a 65 éven felüliek általában erőteljesebben reagálnak a stresszre, mint a fiatalabbak, mert ebben az életszakaszban nincsenek kitéve olyan sok stresszforrásnak, és elszoktak a kezelésétől. A fiatalabbak azért tudnak jobban megbirkózni ezekkel, mert olyan gyakran szembesülnek ilyen helyzetekkel. Ehhez hasonlóan a rosszabb szellemi képességűek is reaktívabbak a stresszre, mint a jobb szellemi képességűek és magasabban iskolázottak, mert előbbiek valószínűleg kevésbé tudják kontrollálni a stresszforrásokat az életükben."
Almeida szerint bár a stressz azt is jelezheti, hogy egy ember élete tele van nehézségekkel, egyszerűen arra is utalhat, hogy a személy sokféle tevékenységet folytat az életében. "Ha így van, nem a stresszforrások számának csökkentése a megoldás, hanem valahogy rá kell jönnünk, hogyan birkózhatunk meg vele hatékonyabban" - véli Almeida.