Önnek van jó stresszkezelési technikája?

"Kutatásunk azt mutatja, hogy ha például valakinek éppen rengeteg a munkája, és ez nagyon nyomasztja, akkor nagyobb valószínűséggel tíz év múlva szenved negatív egészségügyi következményektől, mint az, akinek ugyanolyan sok dolga van ma, de nem hagyja, hogy ez kibillentse az egyensúlyából" - számolt be David Almeida professzor.

Stresszforrás vs. rá adott válaszok

Almeida és munkatársai az amerikai középkorúakat vizsgáló széles körű MIDUS tanulmány résztvevőinek adatait elemezték, és azt vizsgálták, milyen összefüggés áll fenn a hétköznapi stresszes események, az ezekre adott válaszok és az emberek tíz évvel későbbi egészségi állapota között. A szakértők kétezer emberrel telefoninterjút is készítettek nyolc egymást követő este, mely során az előző 24 órában történtekről, vagyis időbeosztásukról, kedélyállapotukról, testi tüneteikről, termelékenységükről és a bekövetkezett stresszes eseményekről kérdezték őket.Ezzel párhuzamosan a nyolc nap alatt négy alkalommal nyálmintát is vettek tőlük, amelyben a stresszhormon, a kortizol szintjét vizsgálták.

A kutatók kimutatták, hogy azok az emberek, akiket a hétköznapi stresszforrások felbosszantottak, és még az esemény bekövetkezte után is rágódtak rajta, tíz évvel később nagyobb valószínűséggel szenvedtek krónikus betegségekben, különösen ízületi gyulladás és szív-érrendszeri eredetű fájdalomban.

Az Annals of Behavioral Medicine internetes kiadásában megjelent tanulmányban Almeida azt állítja, hogy bizonyos típusú emberek nagyobb valószínűséggel tapasztalnak stresszes eseményeket az életükben. A fiatalabbaknak például több stresszben van részük, mint az idősebbeknek, a magasabb kognitív képességekkel rendelkezőbbek több stresszt tapasztalnak, mint az alacsonyabb kognitív képességűek, és a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők is több stresszt élnek át, mint a kevésbé iskolázottak.



"Az az érdekes, hogyan birkóznak meg ezek az emberek a stresszel" - magyarázza a szakértő. "Kutatásunk azt mutatja, hogy a 65 éven felüliek általában erőteljesebben reagálnak a stresszre, mint a fiatalabbak, mert ebben az életszakaszban nincsenek kitéve olyan sok stresszforrásnak, és elszoktak a kezelésétől. A fiatalabbak azért tudnak jobban megbirkózni ezekkel, mert olyan gyakran szembesülnek ilyen helyzetekkel. Ehhez hasonlóan a rosszabb szellemi képességűek is reaktívabbak a stresszre, mint a jobb szellemi képességűek és magasabban iskolázottak, mert előbbiek valószínűleg kevésbé tudják kontrollálni a stresszforrásokat az életükben."

Almeida szerint bár a stressz azt is jelezheti, hogy egy ember élete tele van nehézségekkel, egyszerűen arra is utalhat, hogy a személy sokféle tevékenységet folytat az életében. "Ha így van, nem a stresszforrások számának csökkentése a megoldás, hanem valahogy rá kell jönnünk, hogyan birkózhatunk meg vele hatékonyabban" - véli Almeida.