Azt szeretnénk, hogy a párkapcsolatunk jól működjön? Akkor megbízható információkra kell támaszkodnunk, és nem szabad "mendemondákra" alapozni. A Psychology Today cikkében Dr. Gary W. Lewandowski pszichológus hét elterjedt tévhitről rántja le a leplet, teszi mindezt abban a reményben, hogy minél több szerelmest mentsen meg a fölösleges csalódásoktól, problémáktól, kellemetlenségekről.
1. Az ellentétek vonzzák egymást.
Kezdjük is mindjárt az egyik legnépszerűbb mítosszal: mint azt dr. Lewandowski kihangsúlyozta, a ránk nem jellemző tulajdonságok először érdekesnek, újszerűnek tűnnek, ahogy azonban telik az idő, egyre nehezebben lesznek tolerálhatóak. Tegyük fel például, hogy egy félénk férfi és egy határozott nő talál egymásra. A kapcsolat elején a személyiségbeli eltérés tetszetős, az egyik kommunikációs stílusa ugyanis kiegészíti a másikét. Később viszont ez az ellentmondásos párosítás egész egyszerűen fenntarthatatlanná válik, és a különbségek a kapcsolat minőségének romlásához vezetnek.
2. A távolság tönkreteszi a kapcsolatot.
Mivel szeretünk fizikailag közel lenni a partnerünkhöz, azt feltételezzük, hogy a távolság árt a kapcsolatnak. A fizikai távolság azonban éppen hogy még jobban összehozhatja a párokat, erősítheti a köztük lévő köteléket, állítja dr. Lewandowski. Ilyenkor ugyanis sokkal inkább kell törekedniük arra, hogy az együtt töltött kevés időt minél jobban kihasználják, ráadásul kommunikálniuk is gyakrabban, többet, mélyebben kell. Egy korábbi vizsgálat során egyébként közel ezer távkapcsolatban élő férfi és nő mondta azt, hogy így sokkal több szeretetet, odaadást kapnak a másiktól, jobbakat beszélgetnek, és kevesebbet veszekednek.
3. Az eltérő libidó megöli a kapcsolatot.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Ha az egyik fél szexuálisan örökké élénk, a másik viszont kevésbé jó étvágyú, az első hallásra eléggé katasztrofálisnak tűnhet. Egy 2020-as kutatás szerint azonban a szexuális vágyat érintő eltérés nem olyan problematikus, mint gondolnánk. De ha nem ez, akkor mégis mi számít? Nos, az, hogy a párok általánosságban mennyire kívánják egymást. Azok, akik összességében jobban vágytak a másikra, elégedettebbek voltak, még akkor is, ha igényeik nem mindig ugyanabba az irányba mutattak.
4. A szomorúság rosszat tesz a kapcsolatnak.
Nem mindig, mondja dr. Lewandowski, egyes kutatások szerint ugyanis némi negativitás akár még hasznos is lehet. Egy kapcsolatban különféleképpen érezhetjük magunkat rosszul: átélhetünk kemény (pl. düh), lágy (pl. megbántottság vagy szomorúság) vagy félelemalapú (pl. szorongás vagy fenyegetettség) negatív érzelmeket. Bár nem szeretjük a szomorúság vagy a fájdalom gondolatát, ezek a lágy negatív érzelmek általában a jobban működő kapcsolatokban vannak jelen, amelyekben a felek között kevesebb a konfliktus, és elégedettebbek a helyzetükkel. Ezzel ellentétben a félelemalapú és kemény negatív érzelmek a problémásabb kapcsolatokra jellemzőek, és a kapcsolat sikertelenségének egyértelmű bizonyítékai. Ilyen szempontból még segíthetnek is, hiszen felhívhatják a figyelmet arra, hogy egyik vagy mindkét félnek ideje továbblépnie.
5. A pozitív gondolkodás megmentheti a kapcsolatot.
Párkapcsolati problémák esetén könnyű abban bízni, hogy majd a pozitív gondolkodás kihúz minket a bajból - dr. Lewandowski szerint azonban ez a megközelítés akár visszafelé is elsülhet. A pozitivitás leginkább akkor segít, ha egy kapcsolatban apró, alkalmi problémák merülnek fel (itt persze fontos megjegyezni, hogy az ilyen kapcsolatokat nem szükséges megmenteni, mert alapvetően jól működnek). Amikor viszont komolyabb nehézségek vannak terítéken, a pozitív gondolkodás inkább árt: ha túlságosan optimistán szemléljük a gondokat, vagy általánosságban a bukdácsoló párkapcsolatot, az elriaszthatja a partnerünket attól, hogy elkezdjen foglalkozni a problémákkal. Ha nem ismerjük el, hogy baj van, lehetetlen helyrehozni a dolgokat.
6. Egy párkapcsolatban mindig támogatni kell a másikat.
Amikor a párunk rosszul érzi magát, természetes, hogy jobb kedvre akarjuk deríteni. Bár az ennek érdekében bevetett technikák az adott pillanatban segíthetnek a hangulat javításában, hosszú távon negatív következményekkel járhatnak. Nem biztos ugyanis, hogy a másiknak mindig arra van szüksége, hogy kedvesek és megértőek legyünk - sokszor az őszinteség és a határozottság célravezetőbb, emeli ki dr. Lewandowski. Fontos, hogy a párunk tudja, bennünk megbízhat, mert kimondjuk az igazságot, anélkül, hogy nagyon megszépítenénk azt. Gondoljunk csak bele: ha megdicsérjük a ruháját, annak ellenére, hogy valójában nem áll jól neki, azzal csak kényelmetlen helyzetbe hozzuk őt, hiszen később megbámulhatják, legrosszabb esetben ki is gúnyolhatják az előnytelen viselet miatt. Összességében elmondható: a partner kegyetlenségtől és rosszindulattól mentes egyenessége lehetőséget ad a fejlődésre, a változtatásra.
7. Mindig meg kell bocsátani a másiknak.
Amikor a párunk elszúr valamit, a megbocsátás tűnik a legjobb válasznak - de nem minden esetben. Ha a partnerünk nem bánta meg, amit tett, nem kér elnézést, akkor a megbocsátás aktusa konktraproduktív, mert aláássa az önbecsülésünket, és kevésbé leszünk biztosak abban, kik is vagyunk valójában, magyarázza dr. Lewandowski. Ráadásul a megbocsátás hatására a vétkes nem feltétlenül tanul a hibájából, és nem feltétlenül fog a jövőben máshogy viselkedni, cselekedni. Egy friss házasok körében végzett kutatás eredményei szerint az után, hogy az egyik fél megbocsátott valamiért a másiknak, a párok többször vitáztak, többet panaszkodtak, kritikusabbak és rosszkedvűbbek is voltak. Az állandó megbocsátás tehát nem feltétlenül oldja meg a problémákat, sőt, ronthat a helyzeten.
Legjobban: