A nikotinnak a korábban feltételezettnél sokkal hosszabb időre van szüksége, hogy elérje a csúcsszintet a dohányosok agyában - derül ki egy új kutatásból, melyet a Duke Egyetem kórházában végeztek el.
Eddig a tudósok úgy gondolták, hogy a cigarettafüsttel belélegzett nikotinnak 7 másodpercre van szüksége ahhoz, hogy elérjen az agyba, ahol mindegyik pöfékelés egy nikotinszegecskét képez. PET képalkotó eljárással azonban a Duke kutatói első ízben vázolták fel, hogy a dohányosok agyában igazából egyenletesen emelkedik a nikotin szintje egy szál cigaretta elszívása során. A Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) folyóiratban közzétett eredmények alapján hatékonyabb kezelést lehetne kidolgozni a dohányfüggőségre.
"Korábban azt hitték, hogy a slukkról slukkra agyba jutó nikotinszegecskék magyarázták, hogy a cigaretta miért addiktívabb a nikotin más formáihoz képest, mint például a tapasz vagy a rágógumi" - mondta Jed Rose, a Duke Nikotin-és Dohányzásról Való Leszokási Központjának igazgatója. "Munkánkkal megkérdőjeleztük, hogy a függőségnek van-e köze a nikotin slukkonkénti bejutásához. Valószínűleg részben attól függ, hogy a nikotin összességében milyen mértékig éri el az agyat és mennyire gyülemlik fel benne; illetve a dohányzással összefüggő egyedülálló szokásrendszertől és szenzoros utasításoktól."
Mégis, mikor a kutatók összehasonlították 13 függő és 10 nemfüggő dohányos adatait, meglepetten tapasztalták, hogy a függő dohányosoknál lassabban halmozódik fel a nikotin az agyban. "Ez a lassabb folyamat annak az eredménye, hogy a függő dohányosok tüdejében több ideig van a nikotin, ami a dohányzás tüdőre gyakorolt krónikus hatásainak eredménye lehet" - vélekedik Rose.
Nem az agyban felgyülemlett nikotin mennyiségének eltérése magyarázza, hogy néhány ember miért válik függővé, mások meg miért nem. "Még ha rögzítjük is a bejutás sebességét, a tanulmány kimutatása szerint a nemfüggő dohányosok agyában végül ugyanannyi nikotin halmozódik fel, mint a függőkében, csak a függés kialakulásában van különbség köztük. Az oka az igazi rejtély." Rose szerint a függés hiánya a genetikai eltérésekben rejtőzhet, vagy abban, ahogy dohányoznak, vagy a megvonás eltérő pszichés hatásaiban. "Még nem tudjuk teljes egészében megmagyarázni, hogy egyesek miért képesek úgy dohányozni, hogy nem szoknak rá."
A felmerülő kérdések ellenére a tanulmány fontos betekintést ad az agy nikotinszintjének kialakulási gyorsaságába és mértékébe, és abba, hogy az agy mely receptorai működnek. "Eltérő receptorok válaszolnak a nikotinra az eltérő érzékenységi szintek esetén" - mondja Rose. "Ha tudjuk, hogy valójában mennyi nikotin kerül az agyba, akkor fény derülhet arra, hogy mely receptorok lehetnek fontosak a cigarettázás függőséget okozó hatásánál."
Animáció: HáziPatika.com
