Egy kérdőív tanulságai
Elgondolkodtató eredményeket hozott a HáziPatika.com nagyszabású egészségfelmérése még 2010-ben: a 83 ezer fő részvételével elvégzett felméréssorozatból megdöbbentő adatok derültek ki arról, milyen az életminőségünk, mit teszünk egészségünk érdekében és mit az ellen, vagyis mi minden akadályozza azt, hogy egészségesen élhessük minél hosszabban az életünket. A HáziPatika.com felmérésének résztvevői az egészségportál és a Sanoma Media más online oldalainak olvasói közül kerültek ki, ezek sokszínűsége és a válaszadók nagy száma reális, széleskörű mintavétellé, reprezentatívvá tette a kutatást.
A kérdések egy része a káros szenvedélyeinkre vonatkozott. Ezekből ijesztő kép bontakozott ki a magyar állapotokról, hiszen mind a dohányzásban, mind az alkoholfogyasztásban - bevallottan - igencsak sok az érintett, márpedig ez a két függőség több, a halálozási statisztikák élén lévő betegség legfontosabb rizikófaktorai között van. Egészségportálunk kutatásait a Szonda Ipsos párhuzamosan elvégzett felmérése is alátámasztotta. Annyi a vészmadárkodás vádja nélkül elmondható: az egészségrontásban már túlságosan is jók vagyunk...
Füstölögve
A válaszokból kiderült, hogy a magyarok egyharmada dohányzik. A Szonda Ipsos kiegészítő felméréséből tudhatjuk azt is, hogy a dohányosok mintegy fele naponta fél doboznál több cigarettát szív el, ennél is erősebb dohányosnak pedig (aki egy doboznál, 25 szálnál többet füstöl el naponta) az érintettek tizede vallja magát.
Az egyharmados arány országos átlagnak tekinthető. Ennél magasabb a dohányosok aránya a lakóhely szerint a városlakók körében, és a képzettség is befolyásolja ennek a függőségnek a mértékét: az érettségivel nem rendelkezők között meghaladja a negyven százalékot is. A férfiak közül még mindig többen cigarettáznak, mint a nők közül, ám ez a különbség sajnos egyre inkább eltűnik: a nők ebben is kezdenek felzárkózni a férfiakhoz.
Ismerős kép: cigaretta, kávé a kézben
Az online kérdőívek elemzésekor nagyon érdekes összefüggésre is fény derült: a dohányzás legtöbb esetben nem egyedüli egészségrontó tényező, hanem más, az egészségi állapotot erősen befolyásoló körülményekkel és szokásokkal is összefügg. A dohányosok közül ugyanis az átlagnál jóval többen mondták azt, hogy rendkívül stresszes az életük - sokan épp a folyamatosan elszenvedett feszültségre hivatkozva ragaszkodnak a cigarettához.
Azt pedig mindenki tapasztalhatja, akinek akár csak egy "füstölgő" ismerőse is van, hogy a cigarettázás egész rituálévá válhat, egy teljes cselekvéssort jelenthet egyszerre, amelyhez más, egészségtelen szokások is kapcsolódnak. Így például sok dohányos véli úgy, hogy a kávé élvezetét növeli egy közben elszívott cigaretta, és viszont: így a legtöbb dohányos egyben nagy kávéfogyasztó is. Önmagában ezzel persze nem is lenne probléma, hiszen ha túlzásba nem viszik, a kávé ártalmatlan, legfeljebb a vízhajtó hatását kell figyelembe venni.
Bajt az okozhat, ha más, egészségesebb enni-, innivalók (például tartalmas reggeli) helyett fogyasztják. Márpedig a dohányosok étkezési szokásairól az is kiderült, hogy naponta kávéznak és kedvelik a szénsavas üdítőket is, viszont csak ritkábban isznak tejet vagy tejterméket, gyümölcsleveket, és kevésbé fogyasztanak más egészséges élelmiszereket, például zöldséget, gyümölcsöt. Általában ők egész életvitelükben kevésbé egészségtudatosok, nem szednek vitaminokat, táplálék-kiegészítőket, és ami nagyon fontos: többségük egyáltalán nem sportol.
Iszunk, de mit?
A válaszadók kétharmada mindennap kávézik; a rendszeresen kávézók fele pedig szenvedélyes kávéfogyasztónak számít, hiszen naponta több adagot is megiszik. A (szintén koffeintartalmú) energiaitalok fogyasztása jóval kevésbé elterjedt: az online kérdőívet kitöltőknek több mint hetven százaléka soha nem iszik ilyet, csupán a 14 százalékukkal fordul elő legalább havonta egyszer ez, ugyanennyien ennél is ritkábban "dobják fel" magukat energiaitallal.
És hogy állunk az alkoholfogyasztással? A válaszadók közel kétharmada nyilatkozott úgy, hogy szinte soha nem iszik szeszes italt, vagy ha mégis, akár több hónap is eltelhet két ilyen alkalom között. A többiek (a felmérésben részt vevők 36 százaléka) viszont havonta legalább egyszer iszik alkoholtartalmú italokat, közülük minden második minimum heti gyakorisággal teszi ezt. Az egészségre kiemelten káros (a dohányzás után a második legveszélyesebb) függőség mértékére, az átlagosan fogyasztott szesz mennyiségére egyéb hazai statisztikákból következtethetünk. Tény, hogy szakértők 10-15 százaléknyira becsülik a magyarországi alkoholisták arányát.
