A daganatos megbetegedések a következő évtizedekben egyre súlyosabb problémát jelentenek majd világszerte, a legtöbb rákos megbetegedésért pedig továbbra is a cigaretta, pontosabban az annak füstjében lévő káros anyagok okolhatók - derült ki a dohányzás hatásaival foglalkozó online konferencián. Az orvosok és egészségügyi szakemberek részvételével zajló beszélgetésen a rákprevenció mellett az ártalomcsökkentés módjairól is szó esett.
Prof. Dr. David Khayat onkológus, a Francia Onkológiai Intézet korábbi elnöke szerint a fejlett társadalmak elöregedése miatt az egészségügyi ellátórendszereknek egyre több daganatos betegséggel kell majd megküzdeniük a következő években. Előadásában összehasonlította, hogy milyen tényezők voltak a daganatok kialakulásának legfőbb okai 1990-ben és 2017-ben. Az elmúlt, közel 30 évben a lista élén nem történt változás: a legtöbb rákos megbetegedésért a cigaretta okolható, a második helyen pedig a túlzott alkoholfogyasztás szerepel. Míg azonban a 1990-ben a lista harmadik helyén az egészségtelen étrend és a túlzott sófogyasztás állt, 2017-ben már ennél is nagyobb problémát jelent az elhízás, ami a fejlett világban valóságos népbetegséggé nőtte ki magát a 21. századra.
A dohányzásról és a gyors autókról sem mondunk le
A dohányzás tehát továbbra is óriási közegészségügyi probléma és az is marad a közeljövőben: világszerte több mint egymilliárd ember cigarettázik rendszeresen, ez a káros szenvedély pedig 8 millió ember életét követeli minden évben. A cigaretta égése során keletkező füstben több mint hétezer vegyület található, ebből 93-at toxikusnak minősítettek, több mint hetvenet pedig bizonyos daganatok kialakulásával is összefüggésbe hoztak. A cigaretta füstje ráadásul nemcsak a felhasználók egészségét károsítja, hanem a környezetükben lévőkét is. A passzív dohányzás okozta ártalom egyrészt a cigaretta zárt terekben történő használatának tiltásával csökkent, illetve azoknak a termékeknek az elterjedésével, amelyek a dohányzás rituáléját égés nélkül biztosítják, ezek használata során ugyanis nem keletkezik füst.
A szakember hangsúlyozta: el kell fogadnunk, hogy bizonyos rossz, esetleg veszélyes szokásokhoz ragaszkodnak az emberek. A közúti balesetek száma is jóval alacsonyabb lenne, ha az autók teljesítményét csökkentenék, a piaci trendek azonban jól mutatják, hogy az emberek a szükségesnél is gyorsabb autókra vágynak. Az autók gyártói ezért a vezetést tették biztonságosabbá légzsákokkal, hatékonyabb fékekkel és a forgalmat figyelő szenzorokkal. Szerinte a dohánygyáraknál is hasonló trend figyelhető meg, a piacra kerülő új ártalomcsökkentett termékek célja az, hogy a vásárló a lehető legkisebb egészségügyi kockázattal használhassa a termékeket.
Az onkológus annak az országos programnak a lépéseit is ismertette, melynek eredményeként 2002 és 2006 között 1,8 millió francia ember tette le a cigarettát. Első lépésként a fogyasztókra a pénztárcájukon keresztül szerettek volna hatni, két év alatt 3-ról 5 euróra növelték egy csomag cigaretta árát, azóta pedig már közel 8 euróig csúszott fel ez az összeg. Az áremelkedés viszont önmagában nem hozott átütő sikert, hiába volt egyidőben Franciaországban a legdrágább a cigaretta, a dohányosok aránya is itt volt az egyik legmagasabb egész Európában.
Fontos lépés volt a szakember szerint az a - magyarországihoz hasonló - szabályozás, amely a zárt közösségi terekben betiltotta a füstölgést. A szabályozásokkal párhuzamosan pedig egyre inkább elterjedtek az alternatív dohányfogyasztási termékek is, így a cigarettát letéve is többen kezdték el ezeket használni.
Az onkológus szerint a legnagyobb siker természetesen az lenne, ha az emberek teljesen felhagynának a dohányzással és soha senki rá sem gyújtana a cigarettára. Az azonban jelen állás szerint nem lehet reális cél, hogy világszerte egymilliárd dohányos egyik pillanatról a másikra felhagyjon a szenvedélyével. Ezért lesz szükség azokra az imént említett "fékekre és légzsákokra", amelyek kevésbé károssá teszik a nikotinfogyasztást. Ezekkel az alternatívákkal az alábbi cikkünkben foglalkoztunk részletesebben.
