Amikor a depresszióról beszélünk, a legtöbb ember általában súlyos depressziós zavarra vagy major depresszióra (MDD) gondol. Csakhogy többféle különböző depressziós zavar létezik. Egy másik igen gyakori, ám kevésbé ismert és nehezebben felismerhető fajta a disztímia, vagyis tartós depressziós zavar. Nézzük, melyikre milyen tünetek hívhatják fel a figyelmet.
A depresszió tünetei
A major depresszió egy mentális zavar. Diagnózisa akkor állítható fel, ha az alábbi tünetek közül legalább öt legalább két hétig fennáll:
- alvászavar
- étvágycsökkenés
- fáradtság
- nyugtalanság
- lehangoltság
- szomorúság
- beszűkült érdeklődés
- testsúlycsökkenés
- motiválatlanság
- öngyilkossági szándék
- erőtlenség
- érdeklődés elvesztése
- testsúlygyarapodás
- megnövekedett étvágy
- értéktelenség érzése
- gondolkodás lelassulása
- halálvágy
A disztímia tünetei
A disztímia (más néven perzisztens/tartós depressziós zavar vagy minor depresszió) tünetei szinte megegyeznek a major depressziós zavar (MDD) tüneteivel. A különbség általában a tünetek súlyosságában és időtartamában rejlik. „A disztímiában szenvedő betegek általában tartós szomorúsággal, illetve állandó üresség- vagy reménytelenségérzéssel küzdenek, amely legalább két évig tart” – magyarázta a HealthCentralnak dr. Michelle L. DiBlasi pszichiáter. Ezeken kívül azonban gyakran más tünetek is jelentkeznek, jellemzően legalább kettő az alábbiak közül, amelyek legalább 2 hónapig fennállnak:
- étvágytalanság vagy túlzott étvágy
- álmatlanság vagy túlzott aluszékonyság
- alacsony energiaszint, állandó fáradtság
- alacsony önbecsülés
- gyenge koncentráció
- döntéshozatali nehézség vagy képtelenség
A disztímiában szenvedők gyakran olyan sokáig érzik a szomorúságot és a reménytelenséget, hogy azt már szinte a személyiségük és önmaguk részének tekintik” – jegyezte meg Dr. DiBlasi.
Mi a különbség a disztímia és a depresszió között?
Mind az MDD, mind a disztímia depressziós zavarnak minősül az Amerikai Pszichiátriai Társaság (APA) szerint. Néha nagyon nehéz elkülöníteni a kettőt, a tünetek között ugyanis nagyon nagy az átfedés. A legnagyobb különbség talán az, hogy a disztímia a depresszió enyhébb formája, tehát nem annyira intenzív, viszont általában hosszabb ideig is tart – legalább két évig vagy még tovább.
A súlyos depressziós zavar ezzel szemben általában nagyon hirtelen és látványosan kezdődik, és már két héttel a tünetek megjelenése után is diagnosztizálható. Fontos megjegyezni továbbá, hogy a major depressziós zavar (MDD) egy akut állapot, és nagyobb valószínűséggel okoz súlyos tüneteket.
A két állapotban közös azonban, hogy mindkettő jelentősen megzavarhatja a mindennapi életet, illetve ronthatja az életminőséget. Ezért kiemelten fontos, hogy az említett tünetek tartós – legalább két héten vagy hónapon át tartó – fennállása esetén forduljunk szakemberhez, ugyanis csak egy szakértő tudja felállítani a pontos diagnózist, illetve elrendelni a nekünk legmegfelelőbb kezelést.
