Amerikában évente 400 ezer haláleset hozható összefüggésbe a cigarettázással, ezzel a legsürgetőbben megoldásra váró egészségügyi problémák közé tartozik. A tinédzserek között a legfontosabb a megelőzés, mivel felmérések szerint a dohányzó felnőttek 80 százaléka 18 éves kora alatt kapott rá a szenvedélyre. Aki kamaszként ellenáll, nagy valószínűséggel később sem fog rágyújtani.
Azt eddig is tudtuk, hogy a dohányzás figyelem- és memóriazavart okoz a felnőtteknél, egy új kutatás azonban azt vizsgálta, milyen különbségek vannak a cigarettázó és nem cigarettázó fiatalok első agykérgének működése között. Ez a terület a döntéshozatalért felelős, és kamaszkorban még nem teljesen kifejlett. Az eredmények azt mutatták, hogy minél több nikotin jut egy fiatal szervezetébe, annál kevésbé aktív az agykéreg.
A vizsgálat vezetője, Edythe London szerint az eredmények nem éppen biztatóak a dohányosok számára. "Mivel az elülső agykéreg a kritikus időszakban még alakulóban van, ezáltal az agy egész további fejlődési irányában zavarok mutatkozhatnak, és ez kihat a későbbi működésére is" - véli.
A megfigyelés során 25 dohányzó, illetve nem dohányzó 15-21 éves fiatal agykérgét vizsgálták funkcionális mágneses rezonancia-interferencia képalkotó eljárás (fMRI) segítségével. A kísérleti alanyok azt a feladatot kapták, hogy a lehető leghamarabb nyomjanak meg egy gombot, ha felvillan egy nyíl a képernyőn, kivéve akkor, ha emellett a gép egy ezt tiltó utasítást ad. Mielőtt azonban hozzáfogtak volna a feladathoz, a kutatók azt is felmérték, hogy milyen erősen dohányoztak, és hogy felkelés után mennyi idő telt el az első cigarettáig.
Az eredmények részben meglepőek voltak. Annak ellenére ugyanis, hogy az fMRI szerint az erős dohányos tizenévesek agykérge rosszabbul működött, a reakcióidőt mérő teszten majdnem ugyanolyan jól teljesítettek, mint nemdohányzó társaik. Ez arra a következtetésre juttatta a kutatókat, hogy minden bizonnyal más agyi területetek kompenzálják a hiányosságokat.
Az agykéreg elhúzódó fejlődése a döntésképesség csökkenéséhez és a kognitív kontroll éretlenségéhez vezet a fiataloknál, teszi hozzá London. Véleménye szerint ez az oka annak, hogy nem képesek racionálisan dönteni a dohányzás abbahagyásáról sem, és azt az egészségkárosító hatása ellenére folytatják.
Másrészt az a tény, hogy egyformán jó a két csoport reakcióideje, azt sejteti, hogy tizenévesen nagyobb az esélye annak, hogy a korai beavatkozás hatására az alkalmi dohányos mégis ellenálljon a csoportnyomásnak, és végül ne váljon a szenvedély rabjává.
A kutatásról készült tanulmány a Neuropsychopharmacology című lapban jelent meg.
