Általános szorongásos tünetek
Az alapvetően labilis idegrendszerű emberek a szorongató helyzetekben számos testi tünetet élhetnek át: ilyen az izzadás, az elpirulás, a szájszárazság, a vizelési inger, a szédülés, az émelygés érzése. Súlyosabb esetekben mellkasi fájdalom, heves szívdobogás, fulladásérzés kísérheti a stresszhelyzetet - ez utóbbi tünetek a pánikbetegség tipikus formájára jellemzőek.
A szorongás előidézhet alvás- és szexuális zavarokat is, és a falásrohamok mögött is jelentékeny tényező lehet.
Mitől félek? - A szorongásos zavarok és a fóbia kialakulása
A szorongás irracionális félelem, mely eredeti tárgyát - és így kialakulásának magyarázatát - már elvesztette. A szorongás viszont "tárgyat keres" magának, és a félelmet kiváltó eredeti tárgyról áttolódik egy másik, adott esetben teljesen veszélytelen, vagy jóval kisebb mértékben veszélyes tárgyra. Így a szorongás strukturálódik, és tárgyhoz kötődik: pánikbetegség, fóbia vagy kényszerbetegség alakul ki.
Előfordul, hogy a szorongó ember megpróbál magyarázatot keresni félelmére, oly módon, hogy fóbiája tárgyának veszélyesnek tekinthető tulajdonságait nagyítja fel. "Persze, hogy aggódok érted, hiszen annyi a baleset manapság." - mondja az irreálisan aggódó ember élettársának. "Hogyne félnék a repülőn, amikor minden nap lezuhan egy." - állítja az, aki retteg a repüléstől.
A fóbiák
A fóbiákat három nagyobb csoportra osztjuk. A térrel kapcsolatos fóbiák - tériszony, magassági félelem, klausztrofóbia, közlekedési fóbia, stb. - összefoglaló neve agorafóbia. A fóbiák másik osztálya a szociális térrel kapcsolatos: ilyen a nyilvános szerepléstől vagy kapcsolatoktól való félelem. A harmadik csoportot a speciálisan egyes állatoktól vagy tárgyaktól, helyzetektől való félelem jellemzi.
A fóbia elkerülő viselkedést vált ki az abban szenvedő emberekből, s ennek lehetséges sikere határozza meg általában, hogy mennyire akadályozza az őket életükben. Az agorafóbia vagy a szociális fóbia így érthető módon jóval több szenvedést okoz, mint a speciális fóbiák nagy része.
Agorafóbia
A félelem olyan helyeken, ill. helyzetekben jelentkezik, amelyekből nehéz elmenekülni vagy segítséget kapni. A félelmeket így provokálják azok a helyzetek, amelyekben a szabad mozgás korlátozott. Ilyen jellegzetes helyek pl. az utca, a hidak, alagutak, pincék, színházak, éttermek. A közlekedési fóbia a tömegközlekedési eszközökön jelentkezik általában, de különösen a metrón. Szélsőséges esetben a szorongó egyén állandó kíséretre szorul, így a betegség dinamikájába a család is bekerül, s azt tovább erősíti.
Szociális fóbia
A szociális fóbia bizonyos esetekben kiterjedhet minden emberi kapcsolatra, de gyakran csak egyes helyzetekre korlátozódik a szorongás és az elkerülő viselkedés. Tünetei közé tartozhat a remegés, izomfeszülés, szájszárazság, erősebb szívdobogás, izzadás, elpirulás, nyomás érzése a fejben vagy gyomortájon. Leggyakrabban a következő helyzeteket viselik nehezen a szociális fóbiások: bemutatkozás, telefonálás, közös étkezés, mások előtt írni, előadást tartani, vizsgázni. A már megtapasztalt tünetek is okozhatnak további félelmeket, így lehet félni az elpirulástól, az elájulástól vagy mások élcelődésétől is. A szociális fóbia súlyos alkalmazkodási zavarral és teljesítménycsökkenéssel is járhat.
Specifikus fóbiák
Majdnem minden ember életében vannak olyan élőlények, tárgyak vagy helyzetek, amiktől szívesen távol tartja magát. Betegségről akkor beszélünk, ha a szorongás olyan erős, hogy fóbiája tárgyától már azelőtt fél a személy, hogy azzal találkozott volna, és ha életében korlátozó viselkedéseket vezet be a fóbia tárgyának elkerülése érdekében, mely viselkedések akadályozzák megszokott életvitelében. Betegség esetén az egyén a szorongás tárgyával való találkozás esetén súlyos szorongást él át.
Leggyakrabban állatokkal, természeti eseményekkel ill. vérrel, sérüléssel, betegséggel kapcsolatosak az ebbe a csoportba tartozó fóbiák.
Terápiás lehetőségek
A szorongásos kórképek kezelésére sok módszer áll rendelkezésre, így általában jó esély van a javulásra. A szorongás testi megjelenése csökkenthető relaxációs módszerekkel, a tünetek félelmet kiváltó hatása enyhíthető, megszüntethető viselkedés- ill. kognitív terápiás eszközökkel. Analitikus úton feltárható az eredeti kiváltó helyzet, és ennek megértése, átdolgozása segítheti a szorongás megszűnését. A szakemberek gyakran kombináltan, és természetesen személyre - és tünetre - szabottan alkalmazzák ezeket a lehetőségeket. A terápia természetesen aktív részvételt kíván a klienstől; cserébe nyugodtabb és örömtelibb életet, és mint minden pszichoterápiánál, önismeretet nyer.
