Bár az alkoholizmus világszerte komoly problémát jelent, a kelet-európai országok ebben a tekintetben különösen nagy veszélynek vannak kitéve. Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) legutóbbi, 2014-es összegzése szerint a régió országai vezetik a világ italozási ranglistáját: az első három helyezett Fehéroroszország, Moldova és Litvánia, de a nyolcadik helyen Magyarország is helyet foglal, ahol minden 15 év feletti ember átlagosan havi egy liter tiszta szeszt fogyaszt. A School of Economics kutatói az egykori keleti blokk országainak italozási szokásait vizsgálta meg.
A kommunizmus hatása máig érződik
A kutatók a Varsói Szerződés néhány nemzetének (Bulgária, Csehország, Magyarország, Lengyelország, Románia, Szlovénia és Szlovákia) alkoholfogyasztását hasonlította össze a régióban lévő, de a szovjet blokkba sosem tartozott országokéval (Ciprus, Málta és Görögország). Az eredmények egyértelműen azt mutatják, hogy a kommunizmusban eltöltött idővel arányosan az alkoholbevitel is nőtt, ennek hatása pedig a Szovjetunió összeomlása után 20 évvel is éreztette a hatását.
Különösen igaz ez az egykori szovjet fennhatóság alatt élő nőkre, akik sokkal nagyobb mértékben fogyasztanak alkoholos italokat, mint a szovjet érdekszférán kívül élők. Az adatok szerint minden egyes szocializmusban eltöltött év 0,7 százalékkal növelte az esélyét a nőknél, hogy legalább hetente-kéthetente a pohár után nyúljanak. A manapság főként tinédzserekre jellemző "rohamivás" (vagyis egyetlen alkalommal, rövid idő alatt hat vagy annál több alkoholos ital fogyasztása) azonban a keleti blokk országaiban élő nőkre kevésbé volt jellemző, mint a nyugati ország lakosaira. Ennek oka a szakértők szerint az lehet, hogy a szovjet tagországokban az italozó nőket sokkal jobban megbélyegezték, ami miatt az alkoholprobléma náluk nem a kocsmákban és a közösségekben, hanem zárt ajtók mögött fejlődött ki.
Nem úgy a volt szocialista országok férfiainál, akiknél kimondottan magas a rohamivók aránya. Náluk minden egyes szocializmusban eltöltött év 0,4 százalékkal növelte az esélyét, hogy az illető hetente egyszer nagy mértékű alkoholt fogyasszon. A napi szintű alkoholfagyasztásra kisebb hatása volt a szovjet értékrendnek: itt csak évi 0,1 százalékos emelkedést mutattak ki.
Az adatok szerint az egykor szocialista államberendezkedésben élő emberek alkoholfogyasztása a mai napig magasabb az átlagosnál, és bár mindkét nemre komoly hatást gyakorolt a rendszer, súlyosabb alkoholproblémákat a férfiaknál eredményezett. A hatás ráadásul kisebb mértékben az újabb generációkra is öröklődik, így a legtöbbet ivó nemzetek között valószínűleg még sokáig élen jár majd az egykori keleti blokk.
Forrás: Eurekalert
