Amint arról a kutatást vezető dr. Robert Kahn, az ohiói Cincinnati Gyermekkórház Orvosi Központjának munkatársa beszámolt, azáltal, hogy a vérben, illetve a nyálban meg tudják mérni a kotininnek , azaz a nikotin bomlástermékének a mértékét, objektív képet kapnak arról, mekkora esélye van annak, hogy egy asztmás gyerek a jövőben orvosi kezelésre fog szorulni. A vizsgálatban résztvevő gyerekek 17 százaléka került egy éven belül újra kórházba, és bár a szülők és gondviselők beszámolója alapján csupán 35,1 százalékban voltak kitéve a dohányfüstnek, a szakemberek a kotinin mértéke alapján ennél jóval magasabb arányt tartanak valószínűnek.
Összességében tehát arra derült fény, hogy azok a gyerekek, akik passzív dohányzásnak voltak kitéve, kétszer nagyobb eséllyel kerültek vissza a kórházba egy éven belül, mint azok, akik füstmentes környezetben éltek. Dr. Judie Howrylak, a Hershey Gyermekkórház munkatársa úgy véli, az egészségbiztosítók számára is jóval kifizetődőbb lenne, ha az asztmás gyerekek szüleit is gondviselőit támogatnák a dohányzásról való leszokásban, mintha újra és újra fizetnék ezeknek a gyerekeknek a kórházi ellátását.
