Tudósok most elsőként azonosították azokat az agyterületeket, amelyek aktívabbak impulzív döntéshozatalkor.
Egy kutatás során összehasonlították józan alkoholisták és nem alkoholfüggő személyek pénzügyi döntéshozatalait. A józan alkoholisták csoportja szignifikánsan több "impulzív" idegi aktivitást mutatott.
A tudósok emellett felfedezték, hogy egyes génmutációk megnövelték az agy e területeinek aktivitását, ha impulzív döntést kellett hozniuk az embereknek. Eddig is ismert volt, hogy a mutáció csökkenti a dopamin nevű neurotranszmitter szintjét az agyban. Az újonnan felfedezett összefüggés az érintett gén, az impulzív magatartás és az agyi aktivitás között azt feltételezi, hogy a dopaminszint megemelése hatékony kezelése lehet az addikciónak a tudósok szerint. A kutatásról a Journal of Neuroscience december 26-i kiadása számol be.
Dr. Charlotte Boettinger , PhD, a North Carolina Egyetem pszichológus adjunktusa vezette a kutatást az UCSF Ernest Gallo Klinika és Kutatóközpontban. Dr. Howard Fields , PhD (neurológus professzor, az UCSF Wheeler Center for the Neurobiology of Addiction igazgatója) szintén részt vett a kutatásban.
"Adataink azt feltételezik, hogy a szerfüggő betegeknél kognitív különbség lehet" - közölte Dr. Boettinger. "Agyuk nem dolgozza fel teljesen döntéseik hosszútávú következményeit. Lehet, hogy kevésbé hatékonyan számítják ki az információkat."
"Ez a terápia egy új megközelítését jelentheti. Olyan gyógyszereket írhatunk fel, mint amit Parkinson-kórban vagy a korai Alzheimer-kórban, vagy átszabhatjuk a kognitív terápiát az exekutív funkciók javítására" - tette hozzá.
"A genetikai eredmények reményteli lehetőségeket jelentenek, hogy a dopamin szint emelését megcélzó kezelések hatékonyak lehetnek egyes személyek addiktív betegségeire."
A kutatók funkcionális mágneses rezonancia képalkotást (fMRI) alkalmaztak az agyi aktivitás vizsgálatára, miközben a páciensek egy képzelt jelenetben vettek részt: a kevés pénz mellett döntenek most, vagy a több pénz mellett később.
Boettinger 24 résztvevőt toborzott össze: 19 személyről volt fMRI adat, 9 résztvevő gyógyulófélben lévő absztinens alkoholista, 10 személy esetében pedig nem állt rendelkezésre adat a szerfüggőségről. További öt személy vett részt a genotipizálási vizsgálatban.
Az fMRI vizsgálatok a pénzügyi döntéshozatalok során racionális gondolkodást és impulzivitást mért. A józan alkoholisták majdnem háromszor gyakrabban választották a "most" jutalmat a kontrollcsoporthoz képest, impulzívabb viselkedést tükrözve.
A döntések hozatala alatt a képalkotó a posterior parietális, a dorsális prefrontális, a frontális orbitális agykéreg, valamint az anterior temporális lebeny területén mutatott ki aktivitást. A frontális orbitális kéreg sérülése általában károsodott ítélőképességet okoz, az illető rosszul bánik a pénzzel, és impulzívan viselkedik.
A kutatás a frontális orbitális kéreg csökkent aktivitását mutatta ki azoknál a résztvevőknél, akik a "most" jutalmat választották a "későbbhöz" képest, közülük a legtöbben alkoholisták voltak.
A frontális orbitális kérgi aktivitás a hosszútávú következmények idegi megfelelője lehet Dr. Fields szerint.
"Olyan, mint a fék" - magyarázta Dr. Boettinger. "Ha fognak a fékek, az emberek a jövő számára választanak. Ha nincsen fék, a rövidtávú haszon alapján döntenek."
A dorsalis preforotális kéreg és a parietális kéreg gyakran együttműködő áramköröket alkot, és a kutatás felfedezte, hogy mindkettő magas aktivitása összefügghet az azonnali jutalommal kapcsolatos elfogultsággal.
A frontális és parietális kérgek a munkamemóriában is érintettek, rövid ideig képesek észben tartani az adatokat. Ha a résztvevőktől megkérdezték, hogy most választanak-e 18 dollárt vagy egy hónap múlva 20 dollárt, a résztvevőknek ki kellett számolniuk, hogy az a 18 dollár mennyit érne egy hónap múlva és össze kellett hasonlítaniuk a 20 dollárral, s eldönteni, hogy érdemes-e várni.
A parietális és a dorsalis prefrontális kérgek jóval aktívabbak voltak azokban, akik nem akartak várni. Ez azt jelentheti Boettinger szerint, hogy ezekben az emberekben ezen agyterületek kevésbé hatékonyan működnek.
A kutatók emellett megvizsgálták a COMT nevű gén variánsait is. A mutáció alacsonyabb dopamin szinttel asszociált, és a felmérésből kiderült, hogy azoknál az embereknél, akik ezen allél két másolatával rendelkeznek (ami a legalacsonyabb dopamin szintet eredményezi), szignifikánsan magasabb a frontális és parietális aktivitás, és jelentősen gyakrabban döntenek a "most" mellett.
"Az adatok jelentős lépést jelentenek az alkoholisták altípusainak azonosításában, ami segíthet a kezelések egyénre szabásában, és korábbi intervenciót tehet lehetővé olyan embereknél, akiknél magasabb az addikciók kialakulásának kockázata" - közölte Boettinger.
Dr. Boettinger szerint a kutatás megerősíti azt a feltételezést, hogy az addikció betegség, amivel még számos munkatársa nem ért egyet. "Hasonló az olyan krónikus betegségekhez, mint a cukorbetegség. A háttérben genetikai és egyéb biológiai tényezők állnak, ám a betegséget az emberek döntései indítják el."
"Nemrég még azt hittük, a skizofréniát a rossz anyák okozzák, és hogy a depresszió nem is egy betegség. Remélhetőleg 10 év múlva már csak butaságként hangzik, hogy az addikciót eddig nem tartottuk betegségnek."
