1. A cigi megnyugtat
Minden egyes elszívott cigaretta stresszhelyzet okoz a szervezetben. A dohányzás előre haladtával a szervezet egyre több nikotint kíván, és amikor a szintje csökken a vérben, hiányérzet, nyugtalanság érzet jelentkezik. Ez egy ördögi, soha be nem záródó körré alakul.
2. A cigizéstől jobban teljesítek
Egy-egy vizsgajegy lehet jobb, de hosszútávon felejtés lesz a vége. Az agy működéséhez, így a tanuláshoz is igen sok oxigénre van szükség. A cigarettázással a szervezetbe kerülő szén-monoxid, viszont megszállja az oxigént szállító hemoglobint. Az agy így kevesebb friss, oxigénben dús vérhez jut, ami rontja működését, ezáltal a koncentrációs képességet. A dohányzás hatással van a rövid távú memóriára, így például egy átdohányzott és áttanult éjszaka után lehet egy jó vizsgajegyet behúzni, de abból a tudásból alig marad használható információ a hosszú távú memóriában.
3. A dohányzás szexi
Egy-egy cigarettás kézmozdulat lehet ugyan csábító, de a varázslat itt meg is áll. A dohányosok erotikus kisugárzása az elfüstölt évek alatt meredeken csökken, mindenféle állóképességük jelentős csorbát szenved. Ezt csak tetézi sárguló fogaik és a nikotintól bűzlő csókjuk egyáltalán nem impozáns látványa és élménye. Ráadásul a dohányzás következtében hamarabb ráncosodik a bőr, a haj elveszti egészséges színét, fénytelenné, töredezetté válik. És végül egyetlen, unalmas társuk marad az impotencia.
4. A dohányzás és a darázsderék
A dohányosnak nem lesz sem szebb, sem jobb darázsdereka, karcsú alakja. A testalkat és testtömeg főleg azon múlik, hogy ki, mit, mennyit eszik és mozog, és persze, hogy milyen géneket örökölt. A dohányzás ugyan felpörgeti az anyagcserét, de ez stresszként hat az emberre. Ezért a rendszeres dohányosoknál előforduló étvágycsökkenés egyben az életfontosságú vitaminok szervezetbe kerülését is akadályozza. Így tehát a dohányos idegi alapon ugyan megszabadulhat néhány kilótól, de a végül sokba kerül majd mindez az egészségének.
5. Akkor dohányzom, amikor én akarok
A dohányzásban semmiféle függetlenség, vagy szabadság nincs. A nikotinfüggőség pontosan ugyanolyan erős függőség, mint a heroin- vagy kokainfüggőség . Ez a rabság nagyjából két doboz cigaretta elfüstölése után már ki is alakul, és tart szorosan. És minél többet szív az ember annál inkább elbúcsúzhat a szabadságától. Dohányosként akkor lehet újra független és szabad, ha megálljt parancsol a nikotinnak és kivágja az életéből. Az út hosszú lesz. Szakemberek szerint az tekinthető leszokottnak, aki legalább egy éve nem gyújtott rá.
6. A levegőben veszélyesebbek a káros anyagok, mint a dohányfüstben
Bár a városi levegő nem a legtisztább, de a dohányfüstben sokkal koncentráltabb a káros anyag tartalom. A dohányzás, olyan mintha rosszul zárt vegyszeres palackok között végezne az ember légző gyakorlatokat. A passzív dohányosoknál, vagyis azoknál, akik egyébként nem dohányoznak, de zárt térben rendszeresen belélegzik mások dohányfüstjét, nagyobb eséllyel alakul ki rákbetegség, mint a szabadban megtalálható környezetszennyező anyagoktól.
7. A dohányzás csak hosszú távon, 20-30 év alatt, káros
A dohányfüst már pár másodperccel az első slukk után képes rosszullétet, szédülést, köhögést okozni. Ez utóbbi később állandósulhat. Már az első cigi után is érezhető lesz a rossz lehellet, később jönnek még a nehézlégzés, a romló fizikai teljesítmények is. Már az első nikotin adag összerántja az ereket, ez minden elszívott cigarettával csak rosszabb lesz. Az elején még csak „stresszes” az érszűkület, később viszont már fizikailag is szűkebb lesz Az erek beszűkülése már korán elkezdődik, de minden embernél különböző idő eltelte után válik érzékelhető betegségekké.
8. A régóta dohányzóknak már túl későn van a leszokáshoz
Abbahagyni és leszokni sosem késő! Legyen az ember akármilyen idős, dohányozzon akármilyen régóta a dohányzás abbahagyásának kimutatható előnyei vannak. Az elsődleges káros hatások már néhány hét alatt megszűnnek, de a szervezet „frissüléséhez” szükséges néhány év. Bármely életkorban szokik le valaki a dohányzásról, a halálozási kockázat kisebb lesz, mintha tovább dohányozna. Emellett, aki 35 éves kora előtt teszi le a cigarettát, hosszú távú kilátásai ugyanolyanok lesznek, mint a nem dohányzóknak.
9. A csökkentett nikotin, kátrány és szén-monoxid tartalmú cigaretta kevésbé ártalmas
Minden dohányos másképp szívja a cigarettát. Van, aki szinte szétharapja a filtert, van, akinek csak úgy lazán lóg a szájából a cigaretta. Mások hosszan, mélyet szívnak, megint mások pedig éppen hogy beleszippantanak. Vannak olyanok, akik szinte sprintben slukkolnak és vannak, akik megfontoltan, elmerengve. Ezek a szokások mind befolyásolják, hogy egy szál cigarettából ugyanannál a dohányosnál mennyi mérgező anyag kerül a szervezetbe. A feliraton szereplő nikotin, kátrány és szén-monoxid tartalom csak egy műszerrel történő elszívás alapján mért adat, nem állapítható meg belőle, hogy ténylegesen mennyi kátrányt, nikotint és szén-monoxidot juttat a dohányos tüdejébe. A könnyebbnek hitt, light-nak nevezett cigarettákban ammónia segíti a nikotin felszívódását. Ezért, bár alacsonyabb a nikotin tartalom, az mégis könnyebben kerül a testbe.
