A közösségi média életünk nélkülözhetetlen része, ami társas kapcsolatainktól kezdve a világról alkotott nézeteinkig gyakorlatilag életünk minden területére hatással van. A fiatalabb generációk beleszülettek a digitális világba, számukra mindez természetes. A közösségi média használatának ugrásszerű növekedésének viszont negatív hozadékai is vannak: számos tanulmány foglalkozik azzal. hogy az elmúlt két évtizedben jelentősen emelkedett a mentális problémák - a depresszió, a szorongás - és az öngyilkosság aránya a tizenévesek körében. Ami időről időre arra készteti a tudósokat, hogy megpróbálják felderíteni, vajon ezek a tendenciák összefügghetnek-e egymással - írja témával foglalkozó cikkében a New York Times.
Ám, ahogy arra a lap is felhívja a figyelmet: e téren is megoszlanak a vélemények. Míg akadnak kutatók, akik a digitális jelenlét és a fiatal korban kialakuló mentális problémák növekvő aránya között egyértelmű ok-okozati összefüggést látnak, addig mások azt állítják, hogy az egészséges mértékű közösségi média-használat a legtöbb tinédzser esetében nem növeli a "károsodás" kockázatát. Egy nagyszabású brit tanulmány keretében nemrég azt vizsgálták, hogy milyen hatással van a tinédzserek érzelmeire a közösségi médiás jelenlét.
Érdekes eredményre jutottak a kutatók
Ennek érdekében két felméréshez összesen 84 ezer különböző életkorú, Nagy-Britanniában élő embert kérdeztek. Az egyik felmérés több mint 17 ezer, 10 és 21 év közötti serdülőt követett nyomon, azt vizsgálva, évről-évre hogyan változott a közösségi médiafogyasztásuk és az életükkel való elégedettségük. A kutatók megállapították, hogy korai serdülőkorban a közösségi média intenzív használata a következő évre alacsonyabb elégedettségi értékeket vetített előre. Összességében azonban azt találták, hogy a közösségi média és a serdülők jólléte közötti kapcsolat elég gyenge, vagyis előbbi nem az egyetlen, döntő tényező, ami érzelmi állapotukat, jóllétüket befolyásolja. Ugyanakkor az is körvonalazódott, hogy vannak olyan életszakaszok, amikor a tizenévesek érzelmileg érzékenyebben reagálnak a digitális platformok jelentette kihívásokra.
Két érzékeny életszakaszt azonosítottak, amelyben a gyakori és intenzív közöségi médiahasználatot alacsonyabb életelégedettséggel hozták összefüggésbe. Az egyik a pubertáskor környéke - a lányoknál 11-13, a fiúknál 14-15 éves korban -, amikor a tinédzserek életét és formálódó öntudatát nagyban meghatározzák társas kapcsolataik, példaképeik és a saját közegükben - társaik között - elfoglalt helyük, szerepük.
"Azt gondoltuk, hogy a közösségi média és a jóllét közötti kapcsolat különböző életkorokban eltérő lehet, és az eredmények alapján ez valóban így van" - idézte a New York Times Amy Orbent, a Cambridge-i Egyetem kísérleti pszichológusát, a tanulmány vezető szerzőjét.
A vizsgálatban részt vevő fiúk és lányok egyaránt 19 éves koruk körül jutottak el a közösségi médiaérzékenység második időszakába. Ebben az életkorban sokak szembesülnek nagy változásokkal: például egyetemre vagy főiskolára járnak, elkezdenek dolgozni, vagy először élnek egyedül, a családjuktól távol, ez pedig megváltoztathatja a közösségi médiával való kapcsolatukat - összegezte Amy Orbent.
Amit nem szabad figyelmen kívül hagyni
Bár a tanulmány a korábbiaknál gazdagabb adatbázison alapul, a szakértők szerint hiányzik belőle néhány olyan információ, ami az eredmények értelmezését megkönnyíthetné. (Arra például nem tér ki, hogy a közösségi média használata pontosan mire irányult: az idegenekkel való kommunikáció ugyanis más hatásokkal járhat, mint a videójátékozás vagy a barátokkal történő sms-ezés.) Az eredmények ugyanakkor azt sugallják, hogy a legtöbb tinédzser boldogságát nem befolyásolja nagymértékben a közösségi média. Kis részüknél viszont jelentős pszichés károkat okozhat. Hogy kinél nagyobb ennek kockázata, azt nem lehet előre megjósolni - olvasható a New York Times cikkében.
