A reggeli időjárás így befolyásolja az egész napunkat
Boldogabbak vagyunk és a munkakedvünk is jobb akkor, ha reggel jó idő van, a rossz idő azonban kisebb mértékben befolyásolja a napi hangulatunkat - állítja egy friss kutatás.
Abban talán nincs semmi meglepő, hogy az időjárás alapvetően befolyásolja a közérzetünket. Tudományosan is igazolt, hogy a légkörben végbemenő változások, a napsütéses órák száma és az átlaghőmérséklet a szervezetünk működésére, így pedig a hangulatunkra is komoly hatással van. A hideg, borús reggeleken még az ágyból is nehezebben kelünk, egy friss kutatás szerint pedig a munkavégzésünket is komolyan befolyásolja, hogy milyen az idő odakint.
Így hat az időjárás az egészségünkre
Az időjárási változások látszólag nem túl változatosak. Változik a hőmérséklet, a csapadékhelyzet, a légnyomás, a felhőzet, a napsütés, azaz csupa olyan dolog, amihez a szervezetünk hozzászokhatott. Mégis jelentős hatást gyakorol az egészségünkre, ha a környezeti tényezők megváltoznak. Sorra vesszük, hogyan: kattintson a részletekért!
A lüneburgi Leuphana Egyetem kutatói a közelmúltban elvégeztek egy tanulmányt, amelyben megvizsgálták, az aznap reggeli időjárás milyen hatással van a dolgozók munkavégzésére. Az IAAP Applied Psychology folyóiratában megjelent tanulmány kiemelt figyelemmel vizsgálta a dolgozók napközbeni energiaszintjét, munkahelyi elégedettségüket, illetve stressz-szintjüket. Ezeket az értékeket összevetették az aznapi időjárással, hogy kiderítsék, a borús idő a munkahelyen is borús hangulatot eredményez-e?
A jó idő nagyobb hatással van ránk, mint a rossz
Laura Venz, a tanulmány egyik szerzője szerint a kutatás ötlete is spontán módon született egy olyan napon, amikor nagyon rossz volt az idő, és az egyetem munkatársai is feszültebbek vagy éppen szétszórtabbak voltak a megszokottnál. Miután viszonylag kevés tudományos munkát találtak a témában, elhatározták, hogy feltárják a környezeti tényezők szerepét az emberek munkahelyi viselkedésében. Pontosabban arra voltak kíváncsiak, hogy a reggeli időjárás kihatással lehet-e az egész napi munkavégzésünkre.
Hogy ezt kiderítsék, a kutatók arra kérték az egyetemen dolgozókat, hogy naponta kétszer töltsenek ki egy kérdőívet a hangulatukról, munkakedvükről, és felmérték azt is, hogy mennyire tudnak koncentrálni a kiadott feladataikra. Mindezt egy diagramon összevetették az időjárási körülményekkel. A kutatást áprilisban végezték, ilyenkor ugyanis a legszeszélyesebb az időjárás Németországban. Az egyetem 115 dolgozója vett részt a vizsgálatban, akik reggel, a munkájuk kezdetén, illetve délután, a munkaidejük végén is számot adtak a hangulatukról és produktivitásukról.
Érdekes módon az összegyűjtött adatokból az látszik, hogy a jó időnek nagyobb volt a pozitív hatása a dolgozókra, mint a rossz idő negatív hatása. Ha reggel kellemes időre ébredtek, napközben is sokkal jókedvűbbek és energikusabbak voltak. Persze a rossz reggeli időjárás sokakat lehangolt, többen érezték fáradtnak magukat ezeken a napokon. A leginkább negatív hatásokat - úgy mint a kiégés vagy a munkahelyi stressz - ugyanakkor a tanulmány szerint nem rontotta tovább a borús, esős vagy hideg idő.
Az eredmények a kutatókat is meglepték, akik azt gondolták, hogy a rossz idő sokkal komolyabban befolyásolhatja az emberek hangulatát és munkakedvét. Habár jól látható kapcsolat van az időjárás és a produktivitás között, úgy tűnik, az ösztönző hatása erősebb, mint a demotiváló.
Értékelje a cikket!
Tisztelt Doktor Úr! Amóta csak visszaemlékszem, komoly szorongásos problémáim vannak. A napokban keltette fel a figyelmem, hogy a nem integrált Moro reflex tünetei megtalálhatóak nálam (az allergiától, a hypoglikémiáig tengeri betegségig minden), ami a legfárasztóbb ezek közül, a folyamatos megijedés, és az, hogy a zaj elviselhetetlennek tűnik (pl. egy oviscsoport zaja, bármilyen hirtelen zaj). Elolvasva a Moro és a Strauss reflexet, elbizonytalanodtam, mert maga a reakcióm a második (nyak behuzása, pislogás, stb.). A kérdésem az lenne, hogy felnőtt korban, hogy néz ki egy nem megfelelően integrált Moró reflex, s hogy van-e különbség e között és a túlzott ijedtségi rekció (exaggerated startle reflexet fordítottam így, nem tudom helyes-e), hogyan lehet egymástól megkülönböztetni felnőtnél a Moro reflexet a Strauss reflextől? Ilyen típusú vizsgálatra nálunk nincs lehetőség, ezért kérem a segítségét, hogy tudjam merre induljak. Jó lenne már kicsit felszusszanni.
Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Kérdező! A Moro-reflex egy olyan újszülöttkori reflex, amely 4-5 hónapos korban teljesen megszűnik. A felnőtteknél a Strauss-reflex lehetséges. Érdemes lenne ezzel a problémával inkább pszichológushoz fordulni. Üdvözl...
