Ünnep, lelkiismeret-furdalás nélkül

Megteremteni az ünnepet

Aligha van olyan felnőtt, bármilyen cinikus legyen is, akit legalább egyszer ne fogna el a nosztalgia a gyermekkorában átélt, vagy csak sóvárgott, igazi karácsonyest után. Ha pedig már saját családja van, az a gondolat, kétség is felmerül benne, hogy vajon ő maga a saját gyerekeinek megadja-e azt az élményt, amelyre az majd jólesően gondolhat vissza. Amikor már nemcsak átélni, hanem mások számára is megteremteni kell az ünnepet, felelősséggel jár.

Mint az áldott állapot, az ünnepre várakozás is szorongással kezdődik: vajon összejön-e az a fény, illat, íz, öröm, ami aztán családi emlékké nemesedhet? Higgye el, sikerülni fog: ha szülőként, háziasszonyként tudatosan, de felesleges stressz nélkül, önmagát is kímélve készül a karácsonyra, valódi ünnepet teremthet. Figyeljen oda arra is, hogy ne a túlterhelt, elrontott gyomrok csömöre maradjon meg majd a család emlékezetében: az egészséges ételek, friss ízek örömét, a közös családi gasztronómiai kirándulás élményét is megadhatja a karácsony.

Ahány ház, annyi szokás

Az ünnepi ételekhez kötődő népi hiedelmek szerint a karácsonyi hal pikkelyei (a "halpénzek") gazdagságot hoznak . Mivel a disznó előre túr, az is fejlődést, haladást jelent a családnak, ellentétben a szárnyasokkal, amelyek hátrafelé kaparnak, így "elkaparhatják a szerencsét". A mák jó házasságot hoz, az alma és a dió pedig a család összetartását és egészségét, a lencse és a többi hüvelyes pénzt, gazdagságot teremt az új esztendőben. A tudatosságot már a karácsonyi menü összeállításánál és a bevásárlásnál kell kezdeni. Nézzük, mi is kell az ünnephez! Biztos, hogy minden évben ugyanazoknak az étkeknek kell az asztalra kerülni, amit aztán a családi vendégeskedéseknél, a nagyszülőknél, a testvéreknél, az ünnep első és második napján is viszontláthatunk?

Semmi akadálya nincs annak, hogy változtassunk, új recepteket próbáljunk ki, egyáltalán nem kötelező a húsleves - rántott hal-krumplipüré - bejgli hármasához ragaszkodni. A nagyvilágban az "ahány ház, annyi szokás" elv érvényesül, és már van is olyan ünnepi étel, amely Magyarországon is meghonosodott. Ilyen például a karácsonyi pulyka, amely angolszász hagyományokból került hozzánk, és noha itt még babonás "ellenjavallata" is akadt, mégis egyre jobban terjed. Olyan alapanyagok, amelyek nálunk is kedveltek, némelyik térségben egészen más formában is megjelennek - nem árt ezeket ismerni, hátha egészségesebb, könnyebben elkészíthető változatokat találunk. Nézzünk néhány fontos hozzávalót - melyik, miért, mire jó?

Káposzta: töltve, párolva, savanyítva

A káposzta nemcsak nálunk alapkellék: tőlünk keletebbre és nyugatabbra is felkerül az ünnepi asztalra, például a grúzok hozzánk hasonlóan töltve fogyasztják, a németek viszont elsősorban a párolt vörös káposztát kedvelik. A különböző konyhákban töltik szinte mindenféle hússal, rizzsel, árpagyönggyel, kukoricadarával, fűszerezik zöldfűszerekkel, borssal, fokhagymával, paradicsommal, lehet fogyasztani főzve, rakottan sütve, párolva, savanyítva, nyersen, hihetetlen változatosságban.

Kár is lenne, ha kimenne a divatból, hiszen rendkívül egészséges táplálék, sok jótékony hatása van: élelmi rostjai segítik a megfelelő bélműködést, az antioxidánsai hozzájárulnak a szív- és érrendszeri és ízületi betegségek megelőzéséhez, nyomelemei, a benne lévő mangán, cink és réz erősíti a szervezet ellenálló képességét, vas, fluor és folsav tartalma hozzájárul a vérképzéshez, a savanyított változatban lévő tejsavbaktériumok pedig gyulladáscsökkentő, antibakteriális hatásúak.

Hal, százféleképpen

A hal a böjtben is fogyasztható, de a böjt elmúltával is a karácsonyi étrend elmaradhatatlan része marad. Inkább az a baj vele, hogy Magyarországon túlságosan is csak az ünnephez kötődik, pedig rendszeresen, hetente kétszer is jó lenne fogyasztani belőle. Az sem szerencsés, hogy nálunk a hal szinte csak a pontyot jelenti: számos tengeri és folyami hal gazdagíthatná a választékot, sőt, igazán lehetne kísérletezni a tengerek egyéb gyümölcseivel is.

A halhús teljes értékű fehérjeforrás, a benne lévő, többszörösen telítetlen zsírsavak a szív- és érrendszert védik. Jódtartalma az anyagcserét segíti, és ezeken kívül is számos hasznos, fontos nyomelemet, vitamint stb. tartalmaz: A, D, E és többfajta B vitamint, kalciumot, magnéziumot, foszfort, vasat, rezet. Sajnos, táplálkozási értékéből sokat elveszít azáltal, hogy Magyarországon leggyakrabban panírozva, bő olajban kisütve kerül az asztalra, hiszen így sok felesleges kalóriát is beviszünk vele. Európa-szerte fogyasztják, és számos jó, egészséges receptje forog közkézen, amelyekből a HáziPatika Egészségreceptek rovatában is bőven találhat. A legfontosabb az lenne, hogy jó halleveseket, halászléket, zsírszegényebb, pácolt, roston sütött változatokat is keressünk a hagyományos rántott hal helyett, illetve mellett.

Szárnyasok a tányéron

Könnyebb emészthetőségük, alacsonyabb zsírtartalmuk miatt a dietetikusok szívesen ajánlják a szárnyasok fogyasztását is. Az angolok, amerikaiak tradicionális pulykája például igen jó választás, hiszen a bőre nélkül ez egy alacsony zsírtartalmú hús, amely többek között B- vitamint és cinket tartalmaz. Aki libát tesz az asztalra, annak tudnia kell, hogy ennek igen magas az energiatartalma, amellyel számolni kell - a szintén nagy kalóriatartalmú krumpli helyett szerencsésebb például mutatós párolt vöröskáposztával köríteni. A híres-hírhedt magyar libamáj nemcsak egy luxus finomság, hanem például jelentős vas-, A és D vitaminforrás. Lassan nálunk is terjed az a szokás, hogy a húsokat különböző gyümölcsökkel kombinálják, töltik vagy legalábbis körítik: így például megjelent a narancsos csirke, a gesztenyés liba vagy pulyka is az ünnepi asztalainkon.

Az egészséglakoma gyümölcsei

Fedezze fel újra a csonthéjasokat! Naponta néhány szem dió vagy mandula például nemcsak csemege lehet, hanem hozzájárul a vitamin, kalcium-háztartásához is, egészségére válik. Az ajánlás nagyon egyszerű: minden jöhet! Még télen is nagy választékban kaphatók a legpompásabb gyümölcsök, van olyan szakbolt, ahol decemberben is megtalálhatók akár a kora nyárra jellemző termények, akár az eper is, nem is beszélve a világ száz tájáról érkező különlegességekről. Az ünnepi asztal legszebb dísze lehet egy színes gyümölcstál, ugyanakkor nem kell feltétlenül a méregdrága egzotikus csemegékre (a licsire, az ananászra, a gránátalmára, stb.) gondolni, hiszen a hazai alma-, körte-, dió-, mandula-, mogyoró-, szőlőfajták is pazar választékot kínálnak, aszaltakból és olcsó citrusfélékből, fügéből, datolyából, kiviből sincs hiány. Ha pedig egy erdei sétára is sor kerül, szép kompozíció kerülhet a vázába a vadon termő gyümölcsös ágakból, a csipkebogyóból, a kökényből, a galagonyából.

Édes illatú ünnep

Komponálja meg az ünnep illatát is! A karácsonyhoz hozzátartozik a fahéj, a szegfűszeg, a narancs, a fenyő illata, amelyek nemcsak üdébbé teszik a lakás levegőjét, de fertőtlenítik is azt, és jótékonyan hatnak a légutakra is, hogy a lelkiekről, a megnyugtató, otthonos érzésről most ne is beszéljünk. Ezek többnyire nemcsak illatosítónak, fűszernek jók, hanem gyógyító hatásuk is van. Például a fahéj lassítja a vércukorszint emelkedését, csökkenti a koleszterinszintet, vízhajtó és trombózisgátló hatása is ismert, görcsoldóként, szélhajtóként is használatos. Antioxidánsokat, antibakteriális anyagokat is tartalmaz. Fokozza a vérkeringést, és talán kevesen tudják, hogy potencianövelőnek is ajánlható.

Forrás: Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége