Hazánkban az elmúlt évszázadokban nagy kultúrája volt a halfogyasztásnak. Ártéri gazdálkodásunknak köszönhetően rengeteg hal élt vizeinkben, és az egy főre eső halfogyasztás nálunk volt a legmagasabb Európában. Ma ez sajnos már nem mondható el.

Pedig a magyar halak közül híres volt a tiszai kecsege, a balatoni fogas, és a Fekete-tengerből felúszó dunai viza, melyekből a 3-4 méteres példány sem volt ritka. A folyószabályozásoknak, a meggondolatlan vízgazdálkodásnak, illetve az egyre gyakoribb aszályoknak köszönhetően azonban ez a tendencia a visszájára fordult. Régi halas ételreceptjeink túlnyomó többsége feledésbe merült, pedig a halak részaránya étrendünkben magasabb volt, mint a húsoké.

Sokan nem kedvelik az édesvízi halakat, mondván, iszapízük van. Nos, ebben van némi igazság, ha az élőhelyük eliszaposodott. Az ízlés is változott az elmúlt évszázadban, és ezt a jellegzetes ízt mérsékelni lehet a megfelelő konyhatechnológia alkalmazásával. Ami ennél nagyobb probléma, az a földekről a tavakba, folyóvizekbe szivárgó szerves és műtrágya, valamint a nehézfémsók jelenléte, melyek elraktározódnak a halak húsában. Törekedjünk arra, hogy megbízható helyről származó, minden tekintetben kifogástalan halat vásároljunk!

Élettani hatásai

A halak húsa laza szövetszerkezetű, könnyen emészthető, ám magas víztartalma miatt könnyen romló táplálék. Zsírértéke alapján megkülönböztetünk zsírosabb, ún. barna húsú (pl. ponty, harcsa, tonhal, makréla, lazac, hering ) és szárazabb, ún. fehér húsú (pl. fehér busa, amur, süllő, tőkehal, hekk) halakat.

Biztosan találkoztunk már a következőkhöz hasonló megállapítással: egy 2000-ben elvégzett felmérés szerint azok az emberek között, akik hetente egyszer vagy többször ettek tengeri halat, 52%-kal kisebb volt a szívhalál előfordulása, mint a havonta egyszer fogyasztók körében. Ez nagyon szépen hangzik, de az igazsághoz hozzátartozik, hogy a halat fogyasztók egészségtudatosabbak, jobban odafigyelnek táplálkozásukra, több zöldséget, gyümölcsöt, illetve kevesebb káros élvezeti cikket is fogyasztanak. Ettől függetlenül mindenképpen hasznos, ha a húsfogyasztásunkat mérsékeljük, illetve kiváltjuk halakkal.

A halakban megtalálható zsírban oldódó vitaminok (A- és D-vitamin) segítségével szervezetünk képes semlegesíteni a szabadgyököket, és növelni a betegségekkel szembeni ellenálló képességet. A vízben oldódó vitaminok közül a B1- és B2-vitamin van jelen, továbbá a halak vas-, szelén-, cink-, és jódtartalma is jelentős.

Nem annyira köztudott, hogy telítetlen zsírsavtartalmuk sütés-főzés hatására sem csökken. A tengeri halak közül a leggazdagabb telítetlen zsírsavforrás a makréla, a hazai édesvízi halak közül pedig a busa és a kecsege.

Sokszínű alapanyag

A halból igen sokféle ételt készíthetünk, nézzük csak!

Levesek:

Majd’ minden tengerparti országnak megvan a maga hallevese, melyek teljesen különböznek a mi hagyományos halászlevünktől. Általában sok zöldséget tartalmaznak, fűszerezésük is eltérő, és nem készítik olyan sűrűre, mint a nálunk megszokott halászlét.

Halászlé:

Magyarországon nagy hagyománya van a halászlé-készítésnek. Legismertebbek a bajai és a szegedi halászlé, de egyéb folyóink, illetve a Balaton és a Fertő-tó partján is másként készítik ezt a különleges fogást. Ami közös bennük, az, hogy hozzáadott zsiradék nélkül készülnek. Az igazi halászlé a jó minőségű makói vöröshagymán , szegedi paprikán, a halon és a són kívül semmi másból nem áll. A levesbetét tájanként változik, hol tészta, hol galuska, hol csupán maguk a nemesebb halszeletek, illetve halikra és haltej kerül a levébe.

Sütve:

A soványabb halakat egy kevés olívaolajban süthetjük. Bár a paprikás lisztbe forgatás utáni olajban/zsírban sütés hazánkban elterjedt technológia, mégis jobb elkerülni. A liszt keményítője a forró olajjal reakcióba lépve ugyanis karcinogén (rákkeltő) vegyületeket képez.

Grillezve:

A magasabb zsírtartalmú halakat hozzáadott zsiradék nélkül készítsük el. A halszeleteket fűszerezzük, majd grill-lapon mindkét oldalát ropogósra sütjük. Vigyázzunk, nehogy a sütési felület megfeketedjen, mivel ez rákkeltő anyagokat tartalmaz!

Kerülendő technológiák

Hazánkban kedvelt ételkészítési mód a húsok, zöldségek bundázása, és bő zsiradékban történő sütése (legyen szó akár állati, akár növényi eredetű zsiradékról), melyről általában véve elmondható, hogy az egyik legkedvezőtlenebb technológia. Természetesen finom, mivel ehhez szoktunk hozzá, ezt kedveltük meg, de nem árt, ha tudjuk, hogy hiába kényeztetjük vele az ízlelőbimbóinkat, igen komoly munka elé állítja a gyomrot , azon kívül karcinogén vegyületeket tartalmaz. Ráadásul ilyen módon készítve még a sovány halakból is garantáltan zsírban gazdag ételt kapunk. Alkalmanként választhatunk ilyen fogást, de ne vigyük túlzásba!

ITT MEGOSZTHATOD:

Heti top cikkek

elhízás
Fogyasztószerek Magyarországon: ez az 5 gyógyszer érhető el ma az elhízás ellen – Mutatjuk, mit tudnak
rostbevitel
10 olcsó étel, amivel jó sok rostot vihetsz a szervezetbe – Ezek legyenek mindig a kamrában
hasnyálmirigy
Ebből tudhatod, hogy a hasnyálmirigyed már nem sokáig bírja
szemproblémák
Apró pöttyöket vagy úszó szálakat látsz a szemed előtt? Ez állhat a háttérben
demencia
Ennél a vércsoportnál nagyobb a demencia rizikója
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +11 °C
Minimum: +3 °C

Nagyrészt erősen felhős vagy borult idő valószínű, délelőtt északnyugaton lehet napsütés, majd délután északkelet felől némileg vékonyodik a felhőzet. Elszórtan várható eső, zápor, jégdarazápor, a nyugati határnál az ég is megdörrenhet. Az északi, északkeleti szél többfelé élénk, a nap első felében a Nyugat-Dunántúlon, majd estétől néhol északkeleten erős lehet.A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 10 és 15 fok között valószínű, de a tartósan borult vagy csapadékos részeken ennél pár fokkal hűvösebb maradhat az idő. Késő estére 3 és 8 fok közé hűl le a levegő. Ma változékony, szeles idő várható záporokkal, miközben az orvosmeteorológiai helyzet viszonylag kedvező marad.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

kvíz
Narancs vagy paprika: melyikben van több C-vitamin? – Tedd próbára tudásod kvízünkben! Közismert, hogy naponta legalább ötször kellene zöldséget-gyümölcsöt fogyasztanunk. Azt is tudod azonban, hogy milyen tápanyagokat rejtenek növényi élelmiszereink? Kvízünk segítségével most tesztelheted a tudásod!
kvíz
A lenyelt rágógumi évekig a gyomorban marad: igaz vagy hamis? – Teszteld a tudásod! Számos tévhit és félreértés kering a köztudatban az emberi test működéséről és egészségünk megőrzéséről. Te felismernéd a leggyakoribb mítoszokat? Tedd próbára tudásod alábbi kvízünkben!