Nagy változás történt a táppénzben

Mindez a Központi Statisztikai Hivatal minap publikált tanulmányából derült ki, amely elsősorban a 2014-2016 közötti időszakot vizsgálja.

A munkavállalók 1,3 millió napot töltöttek gyermekápolási táppénzen 2016-ban

A gyermekápolási táppénz-kiadások aránya az összes táppénz-kiadáshoz viszonyítva 4-5, a baleseti táppénz-kiadások aránya 10-11 százalékot tett ki. A táppénz napi átlagos összege 10 százalékkal, 3082 forintról 3386 forintra nőtt. Mivel a baleseti táppénznél - az általános szabálytól eltérően - a napi átlagkereset 100 százalékában (úti balesetnél 90 százalékában) határozza meg a törvény a táppénz mértékét, ennek az ellátásnak jóval magasabb az egy napra jutó átlagos összege: 2014-ben 5582 forint volt, 2016-ra több mint 500 forinttal emelkedett - tájékoztat a Világgazdaság .

Betegszabadság és táppénz: mennyi az összeg? Bárkivel előfordulhat, hogy egészségügyi okokból hosszabb-rövidebb ideig nem tudja ellátni munkahelyi teendőit. Öröm az ürömben, hogy ilyen esetekben sem maradunk anyagi bevétel nélkül. Lássuk, mire számíthatunk, ha bekövetkezne a baj !

Miért megyünk táppénzre? Míg 2014-ig a terhesség, szülés és gyermekágy volt a harmadik leggyakoribb oka a táppénz igénybevételének, 2015-től már a fertőző és parazitás megbetegedések .

Két betegségcsoport emelkedett ki a táppénzes esetek gyakoriságát tekintve 2014-16 között. Az esetek negyede valamilyen csont-izomrendszeri vagy kötőszövetet érintő betegségből adódott, ezen belül az esetek több mint felében hátfájdalomból vagy porckorong-rendellenességből. Az esetek 19-20 százalékában a légzőrendszer megbetegedése miatt kényszerültek táppénzre a munkavállalók.

Ritkábban, de tovább megyünk táppénzre

Az ezredfordulótól 2003-ig a táppénzen lévők napi átlagos száma és a táppénzes napok száma folyamatosan emelkedett, miközben a táppénzes esetek gyakorisága - a 2003-as évet kivéve - csökkent, vagyis egyre ritkábban, de egyre hosszabb időre mentek táppénzre a munkavállalók. 2003 után azonban mindhárom mutató értékében tartós visszaesés kezdődött, 2013-ra a táppénzes esetek száma 1 millió 320 ezerről 825 ezerre, a táppénzes napok száma 45 millióról 20 millióra, a napi igénybe vevők száma pedig 56 százalékkal (124 ezerről 54 ezerre) esett vissza. Trendváltozás 2014-ben következett be, amelyről itt olvashat bővebben.

A naponta átlagosan táppénzen lévők 59-60 százaléka nő volt

Magasabb arányuk elsősorban abból adódott, hogy az összes lezárt táppénzes eset 20, majd 2016-ban már 30 százalékát kitevő gyermekápolási táppénzt 10-ből 9-szer az anyák vették igénybe. Az ellátottakon belül jelentősen növelte a nők arányát az is, hogy a táppénzes esetek 7-10 százalékát veszélyeztetett terhesség miatt állapították meg.

A férfiak száma csak az üzemi, a közúti, illetve az egyéb baleset kategóriákon belül volt magasabb. Legtöbbször az egyébként is legnépesebb 34-39 éves korosztály, legritkábban az 50-54 éves korosztály vette igénybe az ellátást. Az ezer foglalkoztatottra jutó táppénzes esetek alapján az látható, hogy 2014-ben és 2015-ben a 30-34, 2016-ban a 35-39 évesek mentek legtöbbször táppénzre . A nemek szerinti bontásból kiderül, hogy ez az eloszlás a 30-39 éves nők nagyszámú táppénzes eseteiből adódott, akik beteg gyermeküket ápolták. A férfiaknál éppen a 30-39 éves korosztályt érintette a legkevésbé a táppénz - írja a lap.

Nem maradnak otthon a szülők a gyerekkel 2017. március 13-án arról számoltunk be, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az 1995-ös 2,3 millióról 2015-re 1,1 millióra csökkent a gyermekápolásra igénybe vett táppénzes napok száma. A szülők ugyanis félnek , hogy bajuk támad munkahelyükön, ha a gyereket ápolják ahelyett, hogy dolgoznának. Szerencsés helyzetben ugyan el tud menni a szülő táppénzre, vagy ideális esetben a közelben él a nagymama, nagypapa, aki segíthet, de nagyon sok olyan munkahely van, ahol nem nézik jó szemmel, ha valaki hosszú napokat, heteket van otthon.