"Már óvodában beszélni kell a szexualitásról"

2018-ban Magyarországon a tini lányok körében nőtt legnagyobb arányban a terhességek száma. A megdöbbentő statisztikához nagy valószínűséggel az is hozzájárult, hogy a gyerekek többsége sem az iskolában, sem otthon nem részesül megfelelő szexuális nevelésben. A témáról Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakértővel beszélgettünk.

Néhány napja jelent meg a 2018-as Gyermekjogi jelentés Magyarország helyzetéről, vagyis arról, hogy milyen is volt a tavalyi évben gyereknek lenni hazánkban. A jelentést a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány állította össze. Az anyagból kiderült, hogy 2018-ban Magyarországon a 15-19 éves lányok körében nőtt legdinamikusabban a teherbeesések száma. A jelenség mögött természetesen többféle okok húzódhatnak, tagadhatatlan azonban, hogy a szexuális edukáció általános hiánya is közrejátszik benne. Gyurkó Szilviával, gyermekjogi szakértővel, a Hintalovon Alapítvány alapítójával beszélgettünk.

Óvodában kellene kezdeni a szexedukációt
Óvodában kellene kezdeni a szexedukációt. Fotó: iStock

HáziPatika.com: A jelentés szerint a tini lányok körében nőtt tavaly a legnagyobb arányban a terhességek száma. Kik azok a lányok, akik leginkább érintettek? Az ország mely területén élnek, milyen környezetben?

Gyurkó Szilvia: Ezekre mi is kíváncsiak lettünk volna, de nem tudjuk. Normális esetben kellene, hogy legyenek ezekről statisztikák, és leginkább a KSH-nak és az Emberi Erőforrások Minisztériumának a feladata lenne ezek elkészítése, de nagyon úgy tűnik, hogy nincsenek ilyen adatok. Soha ilyen nehéz nem volt egyébként információkat kinyerni az Emmitől, mint most, a 2018-as évre vonatkozóan. A jelentéshez szükséges kérdéseinket még tavaly augusztusban küldtük el számukra, de a mai napig nem kaptunk választ. Nagyon úgy tűnik, hogy külön eljárást kell majd indítani emiatt.  De az is benne van a pakliban, hogy az Emminek valójában nincsenek is ilyen statisztikái, ez pedig még az információ-visszatartásnál is nagyobb probléma.  Ha ugyanis senki nem monitorozza ezeket a jelenségeket, akkor prevenciós programokat sem lehet kidolgozni.

Egyébként a világon mindenhol úgy állnak a témához, hogy a tinédzserterhességek összefüggenek bizonyos más tinédzserkori devianciákkal is, tehát a megelőzéshez egy komplex prevenciós program kidolgozására lenne szükség. 

HáziPatika.com: Létezik most bármilyen prevenciós program?

Gy. Sz.: 2018 januárjában az Emmi letette a voksát egy új típusú szexuális felvilágosító program mellett. Ennek a programnak a pozitívuma, hogy az érzelmi biztonsággal és a kamaszok önértékelésével is foglalkozik, ám az önmegtartóztatást tekinti alapértéknek, és a szüzesség megőrzését propagálja. A jelentésben is olvasható adatok fényében azonban nem tűnik a legjobb stratégiának, ha a "ne szexelj"-t hangsúlyozzuk a "hogyan védekezz" vagy a "hogyan hozhatsz jó döntéseket" helyett. Egyszerűen irracionális azt gondolni, hogy a tiltással javulást lehet elérni. Ráadásul az új nemzeti alaptanterv 2018-as tervezete szerint a testképpel és a fogamzásgátlással kapcsolatos ismeretek átadása a jövőben a testnevelő tanár feladata lenne. Nem gondolom, hogy ez jó irány.

Létezhet-e boldogság gyerek nélkül? És egyáltalán, mi lehet az oka, ha egy nő vagy férfi nem akar szülővé válni? A szülés és népességcsökkenés kérdése a közbeszéd egyik állandó témája, utánajártunk hát, milyen motivációk szerint döntenek a magyarok. Korábbi cikkünkért kattintson!

HáziPatika.com:  Kinek a feladata lenne egyébként a gyerekek szexuális felvilágosítása?

Gy. Sz.: Elsősorban természetesen a szülőnek kellene beszélnie a gyerekkel. De első lépésként fontos lenne leszámolni azzal a téves kifejezéssel, hogy szexuális felvilágosítás. A megnevezés ugyanis azt sejteti, hogy ez a bizonyos felvilágosítás egy egyszeri dolog, ami segítségével a korábban mit sem sejtő gyerekek hirtelen megvilágosodnak majd. Ez természetesen nem így van. Valójában szexuális edukációról vagy nemi nevelésről kellene beszélni, ami a gyerekek nulla éves korától kezdődik. Idetartozik a szülők viszonyulása a szexualitáshoz, a meztelenséghez, hogy nekik milyen a testképük, de az is, hogyan reagálnak, ha a gyerek rájuk nyitja a hálószoba ajtaját, vagy megkérdezi, hogyan lett a kistestvére.  A szexuális edukációnak egy folyamatnak kellene lennie, amely során mindig elbeszélgetünk a gyerekkel az adott életkort érintő témákról is. Sok szülő azonban nem tud, vagy nem akar a szexualitással foglalkozni és azt várják, hogy az iskola kezdjen majd valamit a gyerekkel.

Ekkor jön az iskola, és megpróbálják a legkönnyebb ellenállás felől megközelíteni: 60 percben adnak a gyerekeknek egy biológiai értelmezést a nemi szervekről, vagy egy nagyon pragmatista megközelítést a teherbeesésről, fogamzásgátlásról és a nemi betegségekről.  Ezzel a hozzáállással gyakorlatilag azt üzenik a gyerekeknek, hogy a szexualitás csak a szexből áll. Miközben a szexualitás csak töredéke része szól magáról a szexről.

HáziPatika.com: Mit értünk akkor a szexualitás alatt, és hogyan kellene a témáról beszélni a gyerekekkel?

Gy. Sz.: Kezdjük ott, hogy mivel minden gyereknek van teste, ezért minden gyereknek szüksége van szexuális edukációra, már egészen kis kortól kezdve. Egy óvodással persze nem magáról a szexről kell beszélni. Náluk nagyon fontos lenne, hogy viszonyba kerüljenek a saját testükkel, hogy beszéljünk nekik a testképről, vagy például a bugyiszabályokról, azaz, hogy melyik testrészeikhez ki az, aki hozzányúlhat és ki az, aki nem. Ez utóbbi a szexuális abúzusok megelőzése miatt is nagyon fontos. De beszélnünk kell a gyerekekkel a saját testükkel kapcsolatos felelősségvállalásról, később pedig, ahogy nőnek, szóba jönnek az olyan témák mint az intimitás, a párkapcsolati kommunikáció, az udvarlás, a döntéshozatal, vagy akár a kölcsönös örömszerzésre irányuló kapcsolatok fontossága.

HáziPatika.com: Említette, hogy már nulla éves kortól kellene mindezt elkezdeni. De mit szólnának ehhez a szülők? Mikor idehaza hírt adnak olyan nyugati országokról, ahol már óvodában bevezették a gyerekek szexuális edukációját, a magyarok egy része felháborodik, mondván, hogy egy óvodás "túl kicsi még ehhez".

Gy.Sz: Igen, ennek a hozzáállásnak az lehet az oka, amit említettem, hogy maguk a szülők sem tudják, hogy mit takar a szexuális edukáció, és hogy egy óvodásnak nem a szexről kezdenek el ilyenkor beszélni. Nagyon nagy baj egyébként, hogy a magyar óvodákban egyáltalán nincs szexuális nevelés.

Sokszor megesik, hogy mikor meghívnak bennünket iskolákba szexedukációs foglalkozásokat tartani 5-6. osztályosoknak, a szülők fele összezár. Nem akarják, hogy részt vegyenek a gyerekeik a foglalkozáson, mert túl fiatalnak tartják még őket. Tudniuk kellene, hogy amikor szülőként hárítják az ilyen típusú információkat, azzal tulajdonképpen a saját gyereküknek okoznak kárt. Ha ugyanis otthon vagy az iskolában nem kap választ a gyerek a kérdéseire, akkor máshol kezd majd el keresgélni. Nagy valószínűsége az interneten, ahol a rengeteg téves információ mellett a pornó is várja. A netes pornó pedig rendkívül károsan befolyásolhatja a gyerekek testképét és a szexualitással kapcsolatos elvárásaikat. Éppen ezért lenne nagyon fontos, hogy ne tabusítsuk a szexualitást. Természetesen például egy háromévesnek nem kell biológiai részletességgel ecsetelni, hogy honnan jön a kistestvér, de igenis beszélni kell velük, ne érezzék azt, hogy ez egy olyan téma, amiről nem szabad kérdezniük.


HáziPatika.com: A beszélgetésünk elején említette, hogy az Emmi új programja, azaz a teljes absztinencia propagálása nem feltétlenül jó irány. Milyennek kellene akkor lennie az iskolai szexuális edukációnak és prevenciónak?

Gy.Sz: A WHO 2002-ben kiadott egy ajánlást a gyerekek nemi nevelésével kapcsolatban. Szomorú, hogy ezt az ajánlást egészen tavalyig, rajtunk, az alapítványon kívül senki nem fordította le magyarra. A WHO komplexen kidolgozta, hogy bizonyos életkorú gyerekeknek, milyen információt kell tudniuk ahhoz, hogy jó ismeretük legyen a saját szexualitásukkal kapcsolatban. Az ismeretek átadásában az Egészségügyi Világszervezet szerint szerepe kellene, hogy legyen az óvodáknak, az iskoláknak, a gyerekek környezetében lévő felnőtteknek, de természetesen elsődlegesen a családnak - hiszen itt érik a legfontosabb hatások a gyerekeket. Az ajánlás arra is ad iránymutatást, hogyan tudjuk felvértezni a gyerekeket a szexualitással kapcsolatos negatívumokra, például, hogy mit lehet tenni, ha a valamilyen abúzus éri őket, vagy ha valami olyat látnak, amit nem tudnak értelmezni. Egy rendkívül komplex iránymutatásról van tehát szó, amiből rengeteg ötletet lehetne meríteni.

De nem mi leszünk az elsők, akik az absztinenciát propagálják. Az Egyesült Államokban, az ifjabbik Bush elnökségének nyolc éve alatt is az absztinenciát hirdették. Ennek a hozzáállásnak a következménye pedig már az első ciklus után nyilvánvalóvá vált: felmérések bizonyították, hogy az egekbe nőtt a tini terhességek aránya. Tisztán láthatjuk tehát egy másik ország példájából, hogy milyen hatása van a kizárólag "ne szexelj" üzenettel dolgozó iskolai programoknak. Láthatjuk, hogy nem működik, hogy a fiatalokra nem úgy hat, ahogy várnák. Ezért nem lenne szabad az iskolai szexuális felvilágosítást Magyarországon is ebbe az irányba terelni.

Értékelje a cikket!

További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+16, +21 °C
Minimum:
+6, +11 °C

Hazánkban vasárnap délelőtt a napsütést időnként felhősödés zavarja, de számottevő csapadékra nem számíthatunk.

Egészséget befolyásoló hatások:
közepes, erős

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag